„A háborúnak akkor lesz vége, ha Oroszország és az USA tárgyalóasztalhoz ül, lokális konfliktusra leszűkíteni mindezt, nagyon nagy hiba” – fogalmazott a politikus.
Dúró Dóra volt az ATV Szigorlat című műsorának vendége. A műsor vezetőin kívül Kacsoh Dániel, lapunk főszerkesztő-helyettese is kérdezte a Mi Hazánk politikusát.
Vona Gábor új pártjának kivesézése, az oktatási rendszer válsága elleni tüntetések, a Demográfiai Csúcs, illetve a svéd és finn NATO-csatlakozás kérdéskörei után az orosz-ukrán háború is téma volt a beszélgetés során.
Dúró Dóra szerint a legfontosabb az lenne, hogy Európában stabilitás alakuljon ki, ennek ellenére a NATO úgy tesz, mintha Oroszország nem létezne. „Ezt egy nagyon buta és rövidlátó politikának gondoljuk. Ennek a háborúnak így vagy úgy, előbb-utóbb vége lesz, és az Európai Unió határán ott marad Oroszország, ami egy óriási birodalom, 180 millió emberrel, hatalmas gazdasággal, rengeteg nyersanyaggal,
aminek a gazdasági előnyeit Európának ki kellene használnia”
– fogalmaz. Hozzáteszi: azonban az a politika, amit most a nyugat-európai közvélemény által támogatott politikusok visznek, Európa gazdasági visszaesését okozza. A Mi Hazánk politikusa kiemeli: az IMF előrejelzései szerint Oroszország gazdasági növekedése meg fogja előzni a német és francia gazdaság növekedését. „Egyértelműen látszik, ki azok, akik veszítenek ezen a háborún” – jegyzi meg Dúró Dóra.
„Úgy gondolom, ez egy hosszútávú kérdés, rövid távon nyilván – mivel a hadseregünk állapota olyan, amilyen –, nincsen más választásunk. Ugyanakkor a NATO-ban sokkal inkább az USA érdekeinek kiszolgálása zajlik, mintsem a nemzetállamok valódi honvédelme.
Ezért egy olyan modellben vagy megoldásban is gondolkodhatunk hosszútávon, ami Ausztria esetében fennáll, aki nem tagja a NATO-nak, mégis tudja biztosítani az ország védelmét”
– fogalmaz a Mi Hazánk politikusa.
Dúró Dóra szerint a háborús szankciók nem használtak Oroszország ellen, azokból is inkább az Unió gazdasága jött ki vesztesen, ahogy fogalmaz: az EU gazdasága és Magyarország gazdasága is beleállt a földbe.
„Az európai gazdaság sokkal jobban megsínylette ezt a háborút, minthogyha egy okosabb politikát folytattak volna a nyugat-európai politikusok” – mondta, majd hozzátette: ez a háború nem egy orosz-ukrán konfliktuson alapul, hanem az orosz-amerikai konfliktus eredménye,
így csak akkor lesz vége, ha Oroszország és az USA tárgyalóasztalhoz ül.
„Lokális konfliktusra leszűkíteni mindezt, nagyon nagy hiba” – jelentette ki Dúró. „Ennek a háborúnak a hátterében valójában gazdasági érdekek állnak, és az új világrend kialakításáról szól” – fejtette ki.
Nyitókép: ATV Szigorlat
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
A románoknak sem kellett sok, hogy meggondolják magukat.
A konzervatívok elkötelezték magukat: még egy segélyt nem engednek át a Kongresszuson.
Nyíltan beszélt erről az orosz külügyminiszter-helyettes.
A magyar lányok 2–1-re legyőzték Franciaországot a klagenfurti divízió I/A-világbajnokság szombati, utolsó fordulójában, így a második helyen végeztek, s megint a legjobbak között szerepelhetnek.
