Karácsony Gergely, Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter még büntetésként élte meg, hogy nem Dunaújvároshoz tartozik az akkumulátorgyár, és így nem részesül a város az adójából. Környezetvédelmi szempontok akkor – érdekes módon – nem merültek fel.
Mint azt a Mandineren körbejártuk, az utóbbi időben igen hangsúlyos kritikákkal illeti a debreceni akkumulátorgyár kérdéskörét az ellenzék. Ezen cikkünkben idéztük például Szabó Tímeát, aki úgy fogalmazott, „újabb akkumulátorgyárat tervez a kormány. Normálisak ezek? Mennyire perverz aljasság, hogy Orbánék az éhbérért dolgozó emberek, az ivóvízkészleteinket elherdáló és a legkörnyezetpusztítóbb országot akarják hazánkból csinálni!”; de megemlítettük Fekete-Győr Andrást is, aki a következőt mondta a beruházással kapcsolatban: „ilyen az, amikor az elnyomó rendszer képviselői nem a gondosan kiválogatott sajátjaikkal, hanem az istenadta néppel találják szembe magukat. Akik tíz, sőt száz év múlva is szeretnének ivóvizet maguknak és unokáiknak, és nem akarnak egy környezetszennyező kínai gigagyárat a szomszédba”.
A debreceni akkumulátorgyárral kapcsolatos környezetvédelmi aggodalmakra mindenképp érdekes fényt vet egy két évvel ezelőtti eset, egész pontosan Dunaújváros helyzete.
A Telex erről úgy írt:
miután kiszivárgott egy előterjesztés, amely szerint különleges gazdasági övezetet alakítanának ki Iváncsa és Rácalmás közigazgatási területén, Adony és Kulcs bevonásával. Ezzel a lépéssel több milliárd forintos iparűzési adótól esne el Dunaújváros, ami az ellenzéki pártok vezetői szerint a Fidesz bosszúja a 2019-es választási vereség után”.
Bár a cikkben ez csak a legutolsó bekezdésben, egy mondat erejéig merül fel, de fontos részlet, hogy Dunaújváros esetében is egy akkumulátorgyárról van szó, mégpedig a koreai SK Innovation cég beruházásáról. Erről a Népszava úgy ír, hogy „az eddigi legdrágább hazai zöldmezős beruházás 681 milliárd forintból valósul meg, az ennek eredményeként beinduló üzem 2500 embernek ad munkát, és évente 430 ezer autókba szánt akkumulátor készül itt”.
Érdekes módon ekkor azonban még nem volt szó környezetvédelmi szempontokról az ellenzék részéről. Az akkori kritikák lényege arról szól, hogy egy előterjesztés értelmében a kormány különleges gazdasági övezetet alakítana ki Iváncsa és Rácalmás közigazgatási területén, Adony és Kulcs bevonásával.
Az ellenzék aggálya ezzel kapcsolatban az volt, hogy – mint a Telex fogalmaz – „ezzel a lépéssel több milliárd forintos iparűzési adótól esne el Dunaújváros”, a Népszava pedig egyenesen azt a kérdést feszegette, hogy
Ezeket az aggályokat járták körbe egy sajtótájékoztatón az ellenzéki politikusok 2021 nyarán.
Az ellenzéki politikusok dunaújvárosi sajtótájékoztatóját megtekintheti itt:
Nyitókép: Képernyőfotó
Nagy János egy fóti egyesülettel akar újra városvezető lenni, pécelieket is támogatva. A szigetszentmiklósi ellenzéki polgármestert sokan nem értik.
A volt miniszterelnök szerint egyébként a lemondás „nem államférfiúi gesztus”, és Magyar Péterről is megvan a véleménye.
A fővárosi fideszesek kampányát segítette szombaton Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke.
Új ügyvezetők, felszívódott cégek, kirámolt irodák – az elmúlt évek legnagyobb baloldali korrupciós botrányáról rántja le a leplet az Akta.
Kérlelte, hogy ne rémisztgesse a budapestieket.
Gyurcsány Ferenc Facebook-posztjában azt állította, hogy a Fidesz nem mer találkozni az emberekkel.
A berlini kabinet tudta, hogy az atomerőművek leállítása rossz ötlet, mégis megtették. Most pedig állítják, hogy a Cicero magazin ferdít.
Az Origo tényfeltáró cikke szerint amennyiben Magyar Péter mögött materiális értelemben is megjelenik a külföldi támogatás, az már komoly szuverenitási aggályokat vet fel.
