Karácsony Gergely, Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter még büntetésként élte meg, hogy nem Dunaújvároshoz tartozik az akkumulátorgyár, és így nem részesül a város az adójából. Környezetvédelmi szempontok akkor – érdekes módon – nem merültek fel.
Mint azt a Mandineren körbejártuk, az utóbbi időben igen hangsúlyos kritikákkal illeti a debreceni akkumulátorgyár kérdéskörét az ellenzék. Ezen cikkünkben idéztük például Szabó Tímeát, aki úgy fogalmazott, „újabb akkumulátorgyárat tervez a kormány. Normálisak ezek? Mennyire perverz aljasság, hogy Orbánék az éhbérért dolgozó emberek, az ivóvízkészleteinket elherdáló és a legkörnyezetpusztítóbb országot akarják hazánkból csinálni!”; de megemlítettük Fekete-Győr Andrást is, aki a következőt mondta a beruházással kapcsolatban: „ilyen az, amikor az elnyomó rendszer képviselői nem a gondosan kiválogatott sajátjaikkal, hanem az istenadta néppel találják szembe magukat. Akik tíz, sőt száz év múlva is szeretnének ivóvizet maguknak és unokáiknak, és nem akarnak egy környezetszennyező kínai gigagyárat a szomszédba”.
A debreceni akkumulátorgyárral kapcsolatos környezetvédelmi aggodalmakra mindenképp érdekes fényt vet egy két évvel ezelőtti eset, egész pontosan Dunaújváros helyzete.
A Telex erről úgy írt:
miután kiszivárgott egy előterjesztés, amely szerint különleges gazdasági övezetet alakítanának ki Iváncsa és Rácalmás közigazgatási területén, Adony és Kulcs bevonásával. Ezzel a lépéssel több milliárd forintos iparűzési adótól esne el Dunaújváros, ami az ellenzéki pártok vezetői szerint a Fidesz bosszúja a 2019-es választási vereség után”.
Bár a cikkben ez csak a legutolsó bekezdésben, egy mondat erejéig merül fel, de fontos részlet, hogy Dunaújváros esetében is egy akkumulátorgyárról van szó, mégpedig a koreai SK Innovation cég beruházásáról. Erről a Népszava úgy ír, hogy „az eddigi legdrágább hazai zöldmezős beruházás 681 milliárd forintból valósul meg, az ennek eredményeként beinduló üzem 2500 embernek ad munkát, és évente 430 ezer autókba szánt akkumulátor készül itt”.
Érdekes módon ekkor azonban még nem volt szó környezetvédelmi szempontokról az ellenzék részéről. Az akkori kritikák lényege arról szól, hogy egy előterjesztés értelmében a kormány különleges gazdasági övezetet alakítana ki Iváncsa és Rácalmás közigazgatási területén, Adony és Kulcs bevonásával.
Az ellenzék aggálya ezzel kapcsolatban az volt, hogy – mint a Telex fogalmaz – „ezzel a lépéssel több milliárd forintos iparűzési adótól esne el Dunaújváros”, a Népszava pedig egyenesen azt a kérdést feszegette, hogy
Ezeket az aggályokat járták körbe egy sajtótájékoztatón az ellenzéki politikusok 2021 nyarán.
Az ellenzéki politikusok dunaújvárosi sajtótájékoztatóját megtekintheti itt:
Nyitókép: Képernyőfotó
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Mint kiderült, a pénzügyminiszter módosította a szolidaritási hozzájárulás összegéről szóló rendeletet.
A volt miniszterelnök az Indexnek adott egy órás interjút.
Budapest október 15-ig kapott haladékot fizetési kötelezettsége teljesítésére, de egyértelművé tették, a jogszabályban előírt kötelezettséget teljesíteni kell.
Nagy Attila Tibor emellett fontos figyelmeztetést is küldött az ellenzéki pártoknak.
Az is kiderült, mennyi pénzt kaphat havonta.
A költségvetési törvény szerint a befizetés önkormányzatonkénti összegét ugyanis az államháztartásért felelős miniszternek rendeletben kellett volna meghatározni a május végi beszedési határidő előtt. Ezt azonban se a régi, se az új pénzügyminiszter készítette el.
Hódmezővásárhely polgármestere az Indexnek adott interjúban arról is beszélt, hogy semmi értelme a polgármesterek ciklusát korlátozni.
Több mint 90 percen át mindent tudott hárítani Dél-Afrika.
