Hiába várta nagy erőkkel szerdán a sajtó Galambos Lajost, azaz művésznevén Lagzi Lajcsit a kecskeméti börtön előtt, a zenész nem jelent meg a helyszínen. Mint kiderült,
Galambos igazoltan maradt távol a börtönbe való bevonulástól, miután védőjén keresztül január 30-án kérelmet nyújtott be, amelyben szabadságvesztése megkezdésének halasztását kérte.
A Budapest Környéki Törvényszék közleménye szerint a halasztási kérelem elbírálása folyamatban van, de mivel ez a szerdai bevonulási határidőig nem volt lehetséges, a bíróság intézkedett a végrehajtás megkezdésének függőben tartására. Ezért az elítéltnek szerdán nem kellett a szabadságvesztés büntetés letöltését megkezdenie.
Galambos Lajost
tavaly decemberben a bíróság jogerősen három év hat hónap szabadságvesztésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte. Galambost, több társával együtt, gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények elkövetésével vádolták.
A vádirat szerint a zenész összesen legalább 30 millió forint értékben lopott áramot, 4,7 millió forint értékben földgázt, 16 millió forint értékben pedig vezetékes vizet. Az előadóművész büntetésébe egyébként beszámítják azt az időt, amit letartóztatásban töltött és jó magaviselete esetén tovább rövidülhet a büntetése.
Szigorú szabályok
Mindez azonban kockára kerülhet, ha valaki indokolatlanul akar kibújni a bevonulás alól. Ifj. Balsai István büntetőjogász lapunk érdeklődésére arra hívta fel a figyelmet, hogy azt az elítéltet, aki önhibájából nem kezdi meg határidőben a határozott ideig tartó szabadságvesztés letöltését, ki kell zárni a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből
Vagyis,
ha az elítélt a megadott felhívás szerint nem jelenik meg a büntetés-végrehajtás megkezdésére, akkor bizonyosan teljes egészében le kell töltenie a büntetését.
Balsai István tájékoztatása szerint a halasztással kapcsolatban az alábbiak irányadóak:
A bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére, ha annak hátralévő része két év, vagy annál rövidebb, az elítélt kérelmére – fontos okból – különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire tekintettel – legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.
Ha az elítélt betegsége az életét közvetlenül veszélyezteti, a bíróság az így megadott halasztást meghaladó, határozott ideig tartó halasztást is engedélyezhet, illetve halasztást engedélyezhet abban az esetben is, ha a szabadságvesztés hátralévő része két évnél hosszabb.
Szakértői vizsgálat
Galambos Lajos esetében ez utóbbi esetről lehet szó, mert a jogerős ítélet szerint három év hat hónap szabadságvesztésre ítélték. Tehát
vélhetően azt állította a kérelmében, hogy az életét közvetlenül veszélyeztető betegsége van – mondta ifj. Balsai István.
Ebben az esetben a bíróság igazságügyi orvos-szakértői szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását, és a BVOP egészségügyi szakterület vezetőjének – az elítélt egészségi állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó – nyilatkozatát figyelembe véve határoz a kérelemről.
A büntetőjogász arra is felhívta a figyelmet, hogy a halasztás iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya. Ugyanakkor, ha a bíróság a kérelmet megalapozottnak találja és a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnapra figyelemmel ez indokolt, a végrehajtás függőben tartása iránt intézkedhet. Jelen esetben ez történt a bíróság tájékoztatása szerint.