Minden más nemzet himnusza ezen a földön valamiféle induló. (...) A miénk egy imádság.
„Minden más nemzet himnusza ezen a földön valamiféle induló. Francia, német, orosz, de a kisebb nemzeteké is. Afféle »gyertek, kapaszkodjunk össze, aztán irány az egyenes, menetelünk a végső győzelemig!«.
A miénk egy imádság. Hogy ne mondjam, egy tartózkodó kérelem. Hogy akkor esetleg, ha nem túl nagy baj, élhetnénk-e mi is itt a földön, persze csak ha nem zavarunk senkit. Hallod, Uram? Hát nem szenvedtünk még eleget?
Nincs még egy ilyen himnusz, sehol a nagyvilágon.
Nincs a magyaréhoz fogható néplélek sem, az is bizonyos.
S hogy el ne felejtsük: a mi himnuszunk (Hymnusunk) másik fontos mondandója ez lenne:
»Vár állott, most kőhalom
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virúl
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szeméből!«”
Nyitókép: MTI / Rosta Tibor