„A rezsicsökkentés egy szent tehén” – Nagy Attila Tibor szerint ezen múlhat Magyar Péter sikere
Az elemző az Indexnek nyilatkozott.
Azonnali kérdésekre válaszolt a miniszterelnök a Házban. Szóba kerültek a postabezárások, a rezsiköltségek és az uniós források is.
Az azonnali kérdések és válaszok órájában faggatták az ellenzéki képviselők a parlamentben a miniszterelnököt. Orbán Viktor például a DK-s Arató Gergelynek azt válaszolta, amikor a politikus államtitkár volt, akkor 2010-ben a fizetésekhez viszonyítva a magyar családoknak volt a legdrágább az áram és gáz ára. Most pedig az Eurostat adatai szerint a gáz- és áramár tekintetében egyedül Magyarországon nem emelkedtek az árak.
A rezsicsökkentés egy jó politika, és meg tudjuk védeni a családokat. A magyar családok többsége a védett kategóriába tartozik – tette hozzá a kormányfő.
A kormány kitart a rezsicsökkentés mellett,
Mindez egy nagy teljesítmény, és meg kell becsülni – mondta a kormányfő. Emlékeztetett arra, hogy Arató annak idején megszavazta az orvosok és ápolók 13. havi fizetésének az elvételét, a fizetős egészségügyet, a 13. havi nyugdíj elvételét és a tandíjat is
Orbán Viktor Harangozó Tamásnak (MSZP) azt válaszolta, a rezsivédelmi alapba kerül minden egyes költségvetési többletforrás. Sorolta: 2020 januárjában, 2021 januárjában és 2022 januárjában volt 10 százalékos tanári béremelés. A miniszterelnök rámutatott arra is, ha nem kapjuk meg az uniós forrásokat, akkor évente 10 százalékos tanári béremelés lesz, ha megkapjuk, akkor ennél lényegesen magasabb mértékben nőnek majd a tanári bérek, tette hozzá.
Orbán Viktor arról is beszélt, ma a legdrágább energia a zöldenergia, míg a legolcsóbb az atomenergia.
– kérte a baloldaltól Orbán Viktor, aki arról is beszélt, hogy minden egyes többletfillért a rezsicsökkentésre kell fordítani. Ha lesz uniós támogatás, akkor a pedagógusok esetében gyorsabb ütemben tudunk bért emelni – tette hozzá.
A momentumos Bedő Dávidnak azt válaszolta, a felesége írásban fog válaszolni a képviselőnek azzal kapcsolatban, hogy mennyi rezsit fizet. Hangsúlyozta, a törvények szerint lakhatna rezidenciában is, de nem él ezzel a lehetőséggel, és egyébként magánügy, mennyi a rezsije.
Orbán Viktor Dudás Róbertnek (Jobbik) azt válaszolta, a Szerencsejáték Zrt. bevételei a költségvetésbe kerülnek, és azt nem lehet újraosztani más állami vállalatok felé. A Posta veszteséges működést produkál, és az állam támogatást sem tud adni, met az unió azt tiltja, tette hozzá. A Posta teljes belső megújítása révén lehetne csökkenteni a veszteséget, és erre kérte a Jobbik támogatását. Rámutatott ugyanakkor: a Mol nem egy állami cég, és nem azért vezették be az ársapkát, mert a Mol állami cég, hanem éppen annak ellenére. A kormányfő hangsúlyozta: csak akkor tudjuk a Posta esetén megtartani a jelenlegi szolgáltatási szintet, ha a cég meg tud újulni.
Toroczkai Lászlónak, a Mi Hazánk elnökének a miniszterelnök azt mondta,
A jól képzett, saját, jól dolgozó munkaerőben hiszünk, húzta alá a kormányfő, hozzátéve, az itt befektető multik emiatt jönnek Magyarországra. A bérek tekintetében a helyzet még nem jó, de javul, fogalmazott.
Az LMP-s Keresztes László Loránt a vízi közművek megmentéséről kérdezte a kormányfőt. Orbán válaszában rámutatott, a magyar villamosenergia-hálózat átalakításához 16 ezer milliárd forintra van szükség, a másik probléma, ami szorít minket.
„Reméljük, a költségvetés ki tudja fizetni a szankciós felárakat az energia tekintetében, illetve megjönnek a nekünk járó uniós források. A közművek esetében nincs államosítási kényszer, de az önkormányzatokkal folyamatosak a tárgyalások”, hogy megoldják a nehézségeket – mondta a miniszterelnök. Modernizációra azonban az éppen fennálló túlélési kényszer miatt csak 2024-ben lesz lehetőség a kormányfő szerint.
Csak Bulgária marad el mögöttünk a minimálbér tekintetében – vetette fel a DK-s Kordás László. Válaszában a miniszterelnök hangsúlyozta, amikor a baloldal kormányozott, az átlagbér alacsonyabb volt, mint most a minimálbér. Valami mértéktartás jó lenne, jegyezte meg. „Az elmúlt 12 év sikeresebb volt, mint az Önök kormányzásának az idején” – emlékeztetett. Ugyanakkor a minimálbérről a munkaadók és a munkavállalók egyeznek meg, azt nem az állam határozza meg.
„Önök nyolc év alatt 23 ezer 500 forinttal emelték a minimálbért, mit akarnak tőlünk?” – szólt vissza a kormányfő az egykori államtitkárnak.