Akiből már sosem lesz MSZP-elnök – Ujhelyi István portréja

„Az MSZP az életem majd kétharmadában a második családom volt” – írta Facebook-bejegyzésében Ujhelyi István, miután a hétvégén úgy döntött, hogy otthagyja egykori pártját.

A most 47 éves politikus valószínűleg igen közel jár ezzel az igazsághoz, hiszen már 1993-ban csatlakozott a szocialistákhoz, egy évvel azelőtt, hogy a csalódott választók az 1990-es súlyos vereség után visszaszavazták a hatalomba az MSZMP utódpártját, Horn Gyulával az élen.

Ujhelyi kifejezetten ambíciózus politikus volt már akkor is,

belépése után két évvel vezető pozícióba került: először 1995-ben a Baloldali Ifjúsági Társulás, majd 1999-ben a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták (Fibisz) országos alelnöke lett.

Bár lehet, hogy ennek a korszaknak egy részét elfelejtené, hiszen tíz évvel később a Zuschlag-perben az egyik tanú terhelő vallomást tett rá. A Fibisz korábbi Tolna megyei elnöke a bíróságon eskü alatt vallja, hogy éppen Ujhelyi tanácsolta neki, hogy civil szervezetek alapításával és pályázatokkal szerezzenek pénz az Ifjú Szocialistáknak.

A politikus azonban határozottan visszautasította a tanú vádjait, amit politikai támadásnak nevezett. Végül nem lett belőle vádlott, Zuschlagot és társait viszont bűnösnek mondták ki. 

Felfelé a ranglétrán

Visszatérve a politikai pályafutásra, Ujhelyi még 1994-ben kompenzációs listán bekerült a Szegedi Közgyűlésbe, amelynek azután 2002-ig tagja is maradt. Ebben az évben pártja színeiben,

Medgyessy Péter kormányában két év múlva pozíciót is kapott, először miniszterelnöki főtanácsadó, majd gyermek- és ifjúsági, népesedéspolitikai kormánymegbízottá nevezték ki.

A 2006 -os baloldali választási győzelem és az újabb megszerzett egyéni mandátum egészen az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkári székbe repítette, ahol a turizmusért és a sportfejlesztésért felelt. 2009-ben Gyurcsány Ferenc is bizalmat szavazott neki, a Nemzeti Turisztikai Bizottság elnökévé nevezte ki, majd Miniszterelnöki Hivatal államtitkára lett.

Bár pártja súlyos vereséget szenvedett a 2010-es választáson, Ujhelyi országos listáról bejutott a parlamentbe, amelynek négy évig alelnöke is lehetett.

EP és elégedetlenség

Aztán szakított a magyarországi politizálással, és a 2014-es európai parlamenti választáson az MSZP listájának második helyéről mandátumot szerzett, Brüsszelben folytatva a munkát a „szegfűs” párt színeiben. Ahogy egy akkori interjúban mondta, úgy érezte, amit ellenzéki politikusként lehetett, kihozott ebből a tisztségből.

Ezzel együtt

Mindezek után 2014-ben újból a párt alelnöke lett, az akkori tisztújító kongresszus 71 százalékos igen szavazata mellett. Ekkor még kifejezetten bizakodó volt a baloldal jövőjével kapcsolatban, de 2017-ben, miután Botka László visszalépett a miniszterelnök-jelölti poszttól, ő is lemondott tisztségéről. Indoklása szerint azért, mert „nem tud közösséget vállalni azzal, hogy az MSZP belső viszonyait és politikáját külső szervezkedések által is befolyásolni vagy akadályozni lehet”.  Hozzátette, „innentől nem tud felelősséget vállalni a párt jövőjéért és a 2018-as választáson való szerepléséért”.

Ez a szereplés végül megint csúfosra sikeredett. Bár Ujhlelyi szerint a Fidesz elcsalta a választásokat, elismerte, hogy a magyar társadalom problémáira nem jól és nem jó válaszokat adtak.

Bár a politikus elsősorban más ellenzéki pártokat – így az LMP-t – tartotta bűnbaknak, ismét az MSZP megújulását sürgette. Ujhelyi egyébként az EP-ben rendkívül aktívan politizált, több kezdeményezése is volt, részt vett a hazánkról szóló európai parlamenti vitákban.

A 2019-es európai parlamenti választáson az MSZP–Párbeszéd listájának második helyéről szerzett ismét mandátumot, miután a lista első helyén szereplő Tóth Bertalan visszalépett. Ebben az időszakban történik, hogy az első fokon börtönre ítélt SZEVIÉP-vezér, Baranyi Sándor azt nyilatkozza egy interjúban, hogy a cég évekkel korábban a saját költségén, 30-40 millió forintért újítatta fel a szocialista politikus családi házát. Ujhelyi visszalőtt, beinvitálta a sajtót az ingatlanba, hogy megmutassa, egy szó sem igaz az egészből. Később az ebből kerekedő sajtópert is megnyerte.

Érdekes ugyanakkor, hogy idén tavasszal ismét a házépítése miatt került reflektorfénybe.

Végállomás és új mozgalom

Újraválasztása egyben azt is jelentette, hogy – noha a folyamatosan véleményt alkotott belpolitikai kérdésekben – 2018 után ismét Brüsszelből nézte végig, ahogy az ellenzék megint nem tudja leváltani a kormányzó Fidesz-KDNP-t. Az idei újabb kétharmad azonban cselekvésre ösztönözte és

Az erről szóló posztjában az írta, hogy „elhervadt a szegfű”, ezért új közösség létrehozására van szükség, amelynek, nevet is ad: Esély.

Ám a lendület nem tartott sokáig: két hónap múlva, június végén, a választmánynak írt levelében már azt közölte, visszalép a jelöltségtől, mert „bár a párt radikális megújítására vonatkozó javaslatai »inspiráló vitákat« indítottak el a közösségen belül (…) politikai közösségünk jelentős személyiségei befeszültek (…) egyértelművé tették számomra, hogy nem velem képzelik el a párt vezetését”.

Augusztusban azonban még volt egy „dobása”, bejelentette, hogy népszavazást kezdeményez Magyarország uniós tagságának megerősítéséről. Ám miután az ellenzéki térfél több szereplője is alaposan nekiesett, inkább visszavonta a tervét.

Így érkezünk meg október 2-ához, amikor is Ujhelyi bejelentette, szakít az MSZP-vel, miután szerinte csak süket fülekre találtak reformelképzelései. Ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem nagy fel a politikával és Jakab Péter után tovább bővíti a saját mozgalmat építő politikusok sorát.

Nyitókép: Ujhelyi az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. március 22-én. (Fotó: MTI/Kovács Attila)