Mivel a Magyarországon felhasznált kőolaj mintegy 90 százaléka importból származik, romlik a külkereskedelmi fizetési mérleg, ami hozzájárul ahhoz, hogy egyre nehezebb finanszírozni az államadósságot. Az üzemanyagadók csökkentése jelentősen rontja az államháztartás helyzetét: az Európai Unióban a jelenlegi tervek megvalósítása 14 milliárd euróba kerül majd az adófizetőknek – ha pedig meghosszabbítják 2022 végéig, akkor majd 52 milliárd euróba.
Magyarországon ez a veszteség napi egymilliárd forintot tehet ki.
Károsan torzul a piac. Az üzemanyagár rögzítése indokolatlan előnyt biztosít a gazdaság bizonyos szereplőinek, miközben más szereplőket kirívóan hátrányos helyzetbe hoz: azok a vállalatok, amelyek sok üzemanyagot használnak fel, sok támogatást kapnak, ami rontja az üzemanyag-hatékonyabb vállalatok piaci esélyeit (pl. közúti fuvarozók kontra vasút vagy helyi termelők kontra távoli helyekről származó import). Egyes vállalkozások önhibájukon kívül tönkre is mehetnek, mások pedig érdemtelenül meggazdagodhatnak. Bár a világpiaci energiaárak ingadozása is sokszor kiszámíthatatlan, az önkényes állami beavatkozás tovább rontja a gazdasági élet kiszámíthatóságát.
(Fotó: A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. egyik üzemanyagtöltő állomásának elektronikus kijelzős ártáblája a főváros XI. kerületében, az Irinyi József utcában.MTVA/Bizományosi: Róka László)