Népámítással kampányol az észak-pesti DK-kontingens

Csakúgy mint 2019-ben, az április harmadikai országgyűlési választás előtt is belebegtette a baloldal – élén az egykori pártállami, KISZ- és Demisz-vagyont megcsapoló Varju Lászlóval, valamint a 2009-ben csoportosan, felfegyverkezve elkövetett garázdaság és magánlaksértés miatt jogerősen elítélt Barkóczi Balázzsal –,

„Támogatni és segíteni fogjuk a 230 aktív ágyas, új észak-pesti kórház megépítését, illetve azt, hogy a helyiek végre visszakapják a helyi egészségügy irányítását” – fogalmazott egy február 24-i sajtótájékoztatón Barkóczi.

Ugyanezen az eseményen arról beszélt Varju: „Újpesten, Angyalföldön és Rákospalotán is normális, jól működő egészségügyi szolgáltatásra van szükség, ezt várják el tőlünk az emberek.” A DK alelnöke, aki ismét Budapest 11-es számú egyéni választókerületében indul képviselőjelöltként, emlékeztetett, hogy a baloldali vezetésű újpesti önkormányzat Kórházat Újpestnek címmel egy megvalósíthatósági tanulmányt készíttetett. Hogy a dokumentum ne vesszen kárba, átadta azt párttársának, Komáromi Zoltán egészségügyi szakpolitikusnak, aki ígéretet tett arra: a tanulmány „nem marad papíron, hanem működő kórház lesz belőle.”

Öngólok helyett itt vannak a tények

Déri Tibor momentumos polgármester említett tanulmánya több mint tizennégymillió forintba került az önkormányzatnak. A megrendelői szándékhoz erősen igazodó megvalósíthatósági tanulmányban nem az szerepel, amit Varju Lászlóék sugallni szeretnének a kerületieknek. Vagyis, hogy az önkormányzati kórházépítés egy könnyen megvalósítható, rentábilis elképzelés, amelyre érdemes több mint 15 milliárdot áldozni (szakértők szerint ez az összeg erősen alábecsült – a szerk.), hogy aztán az intézmény évről évre újabb egymilliárd működési támogatást is felszippantson a kerületi büdzsékből.

Épp ellenkezőleg: a kétszázharminc aktív ágy számára úgynevezett „zöldmezős”, vagyis új, erre a célra építendő kórház tűnik leginkább megvalósíthatónak, mivel az Árpád Kórház építészeti állapota oly mértékben elavult, helykiosztási adottságai olyan mértékű átalakításokat igényelnének, hogy a kiadások vélhetően felülmúlnák egy teljesen új épület megépítésének kiadásait. Ami pedig a költségeket illeti: „meg kell említeni, hogy a források bevonására a fenntartó részéről előbb-utóbb szükség lesz. Nyilván az a legkézenfekvőbb, ha a fenntartó Önkormányzat saját költségvetéséből különít el működést támogató keretet a kórház számára,

Nem mellékes feltételezés az sem – szintén a városvezetés által megrendelt megvalósíthatósági tanulmányból –, hogy a jövőbeni egészségügyi intézmény szerződni fog a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) a kétszázharminc ágyas szolgáltatás finanszírozására. De ha ezt a szerződést nem sikerül megkötni, akkor „nemcsak a beruházást, hanem a teljes működtetési kiadást is valakinek fel kell vállalnia”.

Kormányszínezetektől függetlenül a fentiekre értelemszerűen nem lehetséges állami garanciát adni. Abban lenne csupán ráció, ha Észak-Pesten, így Újpesten is egy szuperkórház épülne, ami beilleszthető a fővárosi fekvőbeteg-ellátás fejlesztési tervébe. Épp úgy, mint Dél-Budán. Méretgazdasági, költséghatékonysági szempontokat figyelembe véve.

Sajnos elcsattant a második pofon is

Nem sokkal a februári sajtótájékoztatót követően Déri Tibor már arról számolt be közösségi oldalán, hogy Varju Lászlóval közösen egyeztettek az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) szakembereivel az önkormányzat kórházkoncepciójáról. A momentumos és a DK-s politikus is azt a látszatot keltette, hogy az egészségügyi intézmény ügye előrehaladott állapotban van, nemsokára kezdődhetnek az első kapavágások.

Valójában nem ez a helyzet. Sőt, a Mandiner.hu-nak bemutatott prezentációban az OKFŐ majdhogynem használhatatlannak titulálta Déri, Varju, Barkóczi Balázs és Komáromi Zoltán ötletelgetését.

Hiszen a koncepcióban az ellátandó terület felnőtt lakosságának létszáma, tehát a „lokális kapacitás” 25 százalékkal többre van tervezve. A tervezett szakmai portfolió teljes mértékben eltér a hazai ellátásszervezés szakpolitikai elveitől. De míg az egyes fekvőbeteg-osztályokra tervezett ágyszámok többszörösen felülreprezentáltak, addig az általános belgyógyászat esetében nem fedik le a kerület lakosainak ellátási igényét. Az egyszeri beruházási költség erősen alábecsült, különös tekintettel a jelenlegi építőipari árindexre és a beruházás megkezdésének legkorábbi potenciális időpontjára. Ezen túl egyáltalán nem veszi figyelembe az épületek elhelyezésére szükséges telekköltségeket, ahogyan a társuló infrastrukturális (közművek, közutak, parkolás – a szerk.) költségeket sem. Az „üzleti terv” pedig bevételi szempontból erősen túltervezett – valójában milliárdos működési hiány a valódi prognózis.

Képek: Facebook