Konzorciumtagként, önálló üzleti szereplőként megbízásokat kapott nemcsak balos, hanem fideszes önkormányzatoktól is. Szerződésben állt például Miskolc városával a fideszes Kriza Ákos polgármester idején is, vagy Budapesten a szintén jobboldali városvezetést megtestesítő Tarlós István-korszakban.
Helyi baloldali informátoraink közül is többen azt vélik, nem veszi annyira komolyan az ellenzékiséget, nem hajt annyira a győzelemre. S hogy netán csak azért vállal be indulásokat, hogy uralja üzletemberként a baloldali megrendelési felületeket is. A pártpolitikai felkéréseknek való engedés, a jelölti szerep megkerülhetetlenné teheti ezt az egyébként vérbeli üzletembert egy tovább tágítandó, politikai táborokon átívelő hatókörben.
A hagyományos baloldalnak jó a Fidesz is?
Ez hát az ellenzéki politikai paletta Békés megye 3-as választókerületében. Nem biztos, hogy kielégíti a baloldali-liberális embereket. Pedig nemcsak Gyulán vannak ilyenek. Sőt, a békési és csongrádi vagyis dél-alföldi vidék sajátsága, hogy
több a balos színezetű település, mint „vidék-Magyarország” más tájain.
Például mert az agrárproletáriátust képviselő mozgalmak hajdan itt csúcsosodtak ki. De mivel erős volt a birtokos parasztság tudata is, a jobboldali kisgazda tudati örökség is jellemző, annál inkább, mert számos család a zsigereiben átlag feletti sérelmeket hordoz a kommunista diktatúrában történt itteni szövetkezetesítés miatt.
Így olyannyira vegyes a Gyula székhelyű evk-ban a kép, hogy amíg Sarkad mondjuk jobboldali színezetű város, addig Szeghalom balra húz. Utóbbi oka lehet, hogy nyomot hagyott rajta az erőltetett iparosítás és a mesterséges városiasítás, amit a máig álló, több emeletes lakótelepi tömbházak is jelképeznek. Szeghalmon nem is volt még soha jobboldali polgármester; MSZP vagy MSZP-SZDSZ-es településvezetők voltak a jellemzők, igaz, több ciklus óta egy független ember irányít. De az is igaz, hogy 2018-ban Kovács József Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselő a 2018-as parlamenti választáson pont olyan balosabb településeken is, mint Szeghalom vagy Füzesgyarmat, impozáns szavazattöbbséget ért el.
A jelöltek másként látják a fejlődést
A gyulai körzetben is indulnak kis pártok, de mi szűkítsük le a vizsgálódást a két fő versenytársra. Leel-Őssy Gábor (DK-MSZP-Párbeszéd-Liberálisok) közös jelöltként ezt mondja a Mandiner megkeresésére:
"Az elmúlt 12 évben nem volt valódi képviselete körzetünknek.
Csak és kizárólag a kormány ide irányított pénzei jelentek meg, ám ez láthatólag nem oldotta meg a körzet legfőbb problémáit. Ha a gyulai evk lakossága rám szavaz, jól fog járni velem, mert akkor több jövedelem marad a rászorultaknál, jobbak lesznek az egészségügyi szolgáltatások, továbbá európai szintű és fejlettségű utakat hozunk létre.”
Kovács Józsefet (Fidesz-KDNP), aki negyedszer is képviselő szeretne lenni, három ciklusnyi tapasztalatainak és eredményeinek az összegzésére kértük. „A most lezáruló harmadik Fidesz-KDNP-s parlamenti ciklussal Magyarország utóbbi száz évének legsikeresebb bő egy évtizede kerekedett ki. Ez feltétlenül érvényes Békés megyére is. Ezen belül
az általam képviselt 20 település fejlődése egyenletes és egyöntetű volt, mindenütt történt beruházás,
Gyulától a legkisebb településig, Újszalontáig” – állapítja meg Kovács József egyéni országgyűlési képviselő.
Elsőként említi, hogy idén nyáron már megindul a helikopter-alkatrészek gyártása vegyesvállalati formában egy európai multi, az Airbus Helicopters Gyulára újonnan települt nagyüzemében. Ez a honatya szerint a hazai légiipar felvirágozását jelenti éppen az agrár jellegű Békés megye második legnagyobb városában. Megjegyzi, hogy – személyes közbenjárására is – 2013-ban az állam megmentette 300 főt foglalkoztató Gyulai Húskombinátot, amely Gyulahús Kft. néven mindmáig nyereségesen termel. „A szocialista-liberális korszakban nemigen épült a választókerületünk – jegyezte meg itt a képviselő –, sőt, szomorú jelképerővel bír, hogy 2004-ben felszámolták városunkban a Tejporgyárat.”
Kovács József említi azt is: az elmúlt években új műtéti tömb épült, a gyermekosztály beköltözött a nagykórházba modern, európai színvonalú körülmények közé. A Magyar Falu Program lehetőségeit kihasználva a 15 térségbeli településre összesen 5 milliárd forintnyi támogatás érkezett. Ebből sok óvodát, bölcsődét építettek, illetve újítottak fel, ahogy iskolákat, közintézményeket, múzeumokat, műemlékeket is.
Szóba került, hogy a geszti Tisza-kastély már javában zajló, teljes körű rekonstrukcióját megelőzően a kastélyban működő oktatás kiváltására új általános iskola épült a településén.
Kovács József cáfolja azt, hogy mindenestül az elvándorlás tendenciája uralkodna e határ menti megye, benne a gyulai választókerület falvaiban. Ellenkező folyamat indult el a falusi csok bevezetésével. Példaként hozza fel Tarhost és Biharugrát, ahol legszembetűnőbb, hogy
gyermekes családok sokasága elfogadható állapotú házak kedvezményes fölvásárlásával és felújításával telepedik le
a környező városokból vagy távolabbról érkezve. Az elmúlt bő évtizedben a munkanélküliség is erősen csökkent, köszönhetően egyfelől a közfoglalkoztatás intézményének, amely képessé tette az érintett réteget az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésre, másfelől a gazdasági konjunktúrára, amely sok munkahelyet teremtett több szektorban is.
De vajon okkal kampányol-e Leel-Őssy Gábor DK-s képviselőjelölt a választókerület úthálózatának állapotával? Hiszen azért mi is tapasztaltuk, hogy több alsóbb rendű út rossz minőségű – vetjük fel a Fidesz-KDNP-s honatyának. Kovács József elismeri, bőven maradtak még tennivalók e téren, de hangsúlyozta: a tíz éve tartó
állami felújítási program során a gyulai választókerületben is rengeteg utat, útszakaszt hoztak rendbe.
Most éppen a Gyula-Sarkad közti útszakasz felújítása kezdődik.
Hozzáteszi a honatya: az új gyorsforgalmi út, az M44-es, amit a baloldal valaha csak ígérgetett, de még csak a terveivel se készült soha el, 90 kilométeres szakaszon már járható. „Ha meglesz a Kecskemétig tartó befejező szakasz is – érvel Kovács József –, az tökéletesen bekapcsolja a megyét és ezen belül a gyulai körzetet az ország közlekedési vérkeringésébe.”
Nyitókép: Közép-Európa egyetlen épen megmaradt téglavára Gyulán. Fotó: Lehoczky Péter