Nincsenek veszélyben a megtakarításaink – a Századvég vezető közgazdásza a Mandinernek

A szomszédunkban dúló háború már most érezteti gazdasági hatását, az átlagember pedig nem tudja, vajon milyen következményei lehetnek ennek a saját pénztárcájára, egzisztenciájára. Kell-e féltenünk a banki, pénzügyi megtakarításainkat, bankszámláinkat?

A magyar bankrendszer stabil alapokon áll. Ahogyan azt a jegybank közleménye is megállapítja, a lakosság továbbra is bízik a forint-megtakarításokban és semmi oka nincs arra, hogy ez ne így legyen. A külföldi befektetők is megőrizték a magyar állampapír állományukat, ami a magyar gazdaság iránti bizalom újabb bizonyítéka. Az, ami a Sberbankkal történt egyedi eset, nem a hazai pénzügyi és gazdasági okokkal, hanem a szankciók orosz pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásával magyarázható.

Mennyire erősödhet fel az egzisztenciális veszélyérzet, és hogy ennek következtében inkább otthon tartjuk a pénzünket, mint a bankban?

Azt látni kell, hogy egy az utóbbi évtizedekben soha nem látott helyzettel szembesülünk mindannyian. Éppen csak kilábaltunk a koronavírus okozta gazdasági válságállapotból, kitört a háború. Ez rendkívül volatilissá, változékonnyá teszi a tőke és pénzpiacokat, amelyek nagyon gyorsan reagálnak a hírekre. Itt elsősorban a háborús helyzet alakulásáról szóló, illetve az Oroszországgal szemben kivetett szankciókra vonatkozó hírekre kell gondolni. Az egyértelműen bebizonyosodott, hogy az energiaszektort érintő uniós szankciók lebegtetése, a többi térségbeli valutához hasonlóan, a forintot is sérülékennyé tette. Ugyanakkor nagyon fontos fejlemény, hogy az EU – legalább is egy időre – elvetette az energiaellátást akadályozó szankciók lehetőségét,

Az, hogy ilyenkor egyesekben felmerülnek egzisztenciális kilátásokkal kapcsolatos aggodalmak, természetesnek tekinthető, de ahogy hangsúlyoztam, a magyar pénzügyi rendszer stabil, semmi okunk nincs arra, hogy ne a bankban tartsuk a pénzünknek azt a részét, amit másképpen nem kötöttünk le.

Mennyire érezzük a hétköznapokban a forint gyengülését vagy az árfolyam-ingadozást?

A forint elmúlt időszakban tapasztalt gyengülésének, nem belső, fundamentális, hanem külső, a háborús helyzettel és a geopolitikai kitettségünkkel kapcsolatos okai vannak. Ilyen helyzetben a kockázatkerülő befektetők szabadulni akarnak a hozzánk hasonló feltörekvő gazdaságok devizáitól és stabilnak számító eszközöket, elsősorban amerikai dollárt, eurót, vagy aranyat vásárolnak. A forint gyengülését a hétköznapokban az infláción, elsősorban az importált termékek árának emelkedésén, valamint külföldi utazásaink során érzékeljük. Az árfolyam volatilitásának a bizonytalan gazdasági környezet fenntartásában van szerepe.

Milyen eszközei vannak a kormánynak és a jegybanknak, hogy mérsékeljék a hatásokat?

Mind a jegybanknak, de kisebb mértékben a kormánynak is állnak rendelkezésre eszközök a negatív hatások mérséklésére. A jegybank – amelynek elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása – a pénzügyi rendszer stabilitásának fokozásán keresztül tud pozitívan beavatkozni.

Ezek közé tartozik a tavalyi év közepén megkezdődött kamatemelési ciklus folytatása, a devizapiaci intervenció, ami forintvásárlást jelent a devizatartalékok kárára az előbbi erősítése érdekében, vagy a spekulációs célú short ügyletek költségesebbé tétele. A kormány elsősorban az állam pénzügyi likviditásának javításán, a hiány és adósság csökkentésén keresztül tud beavatkozni. 

Mi várható az árak, elsősorban az élelmiszerárak és energiaárak tekintetében rövid távon és a háború elhúzódása esetén?

Figyelembe véve, hogy Ukrajna elsősorban a gabona és olajos magvak, míg Oroszország az energiahordozók és a mezőgazdaság számára fontos műtrágya területén jelentős exportőr, a háború elhúzódása esetén az várható, hogy az ezek, illetve ezek felhasználását igénylő termékek árai a világpiacon tovább fognak emelkedni. Az elmúlt év második felétől kezdődően azt tapasztalhattuk, hogy az energia hírtelen és jelentősen, míg az élelmiszerek ára fokozatosan emelkedett, amely jelenségek jelentős szerepet játszottak az infláció világszerte tapasztalt megugrásában. Ennek okai a világgazdaság covid-járvány okozta válság utáni gyors újraindulásának, az energiahordozók és egyéb nyersanyagok iránt hirtelen megnövekedett keresletnek és az azt rögtön kielégíteni nem képes kínálatnak volt köszönhető.

hogy legyen itthon elegendő búza, kukorica és az állattartáshoz szükséges takarmány.

Az időközben kirobbant háború azonban tovább rontotta a helyzetet és azt láthattuk, hogy az orosz energiaszállításokat is érintő európai uniós szankciók lebegtetése (az USA ezeket már életbe léptette) drasztikus mértékben emelte meg elsősorban a földgáz árát. Volt olyan pillanat az elmúlt napokban, amikor ennek piaci ára, átmenetileg tízszer olyan magas volt (345 €/MWh) volt, mint a tavalyi év közepén. Ennek az az oka, hogy az EU rendkívüli mértékben függ az orosz földgáztól, a szükségletének több, mint 35 százaléka onnan származik. Ennek kiesését, minden ezzel ellentétes híresztelés ellenére rövidtávon, ami akár több évet is jelenthet, biztosan nem lehet mással, vagy máshonnan érkező gázzal kiváltani.

Mi a helyzet a kőolajjal?

A kőolaj esetén valamivel jobb a helyzet, itt az orosz exportnak való kitettség 25-30 százalék közötti. Az olaj ára is emelkedett, a tavalyi év közepéhez képest közel duplájára. Az energiahordozók magas ára közvetlenül hat az elektromos energia árára is, éppen ezért az elmúlt napokban ezen a piacon is rendkívüli mértékű áremelkedésnek lehettünk tanúi. Az a jó hír, hogy a magyarországi lakossági fogyasztók egészét és a kisvállalatok jelentős részét a magas gáz- és villamosenergia áraktól és azok hektikusságától védi a hatósági árszabályozás intézménye, közismertebb nevén a rezsicsökkentés. A lakosságot immár kilenc éve. Ennek köszönhetően

A rezsicsökkentésen kívül eső gazdasági szereplők piaci áron kénytelenek beszerezni a földgázt, aminek hatása az árakban és az inflációban tükröződik vissza.

A piaci üzemanyagáraktól a tavalyi év november közepétől árstop védi a magyar fogyasztókat, ami 480 forintban maximalizálja a benzin és a gázolaj literének az árát. A kiskereskedőket különböző adókedvezmények, fejlesztési támogatások és kompenzáció is védi az ebből eredő veszteségektől.

A kőolaj világpiaci áremelkedésének köszönhetően az árstop nélkül a magyaroknak is lényegesen többet kellene fizetniük a kutaknál, ami akár a 700 Ft/litert is megközelíthetné.

A kormány legutóbbi, a 3.5 tonna feletti külföldi rendszámú és a 7.5 tonna feletti járművek tankolására szolgáló korlátozások és külön szabályok azt a célt szolgálják, hogy zavartalan maradjon az ellátás. Hat féle alapvető élelmiszer esetében február 1-től szintén árstop védi a magyar fogyasztókat, aminek van bizonyos infláció mérséklő hatása. A KSH legfrissebb februári inflációs adata alapján az élelmiszerek ára egy év alatt több, mint 11 százalékkal növekedett és egyelőre nehéz megállapítani, hogy ez az emelkedés meddig folytatódhat. A legnagyobb mértékben minden azon múlik, hogy mikor lesz vége a háborúnak. Amíg az tart, biztosan magas inflációs kockázatokkal kell számolni.

Ezzel együtt veszélybe kerülhet-e a rezsicsökkentés, elszabadulhatnak-e a költségeink?

Ennek a valószínűsége minimális, ahhoz a mostaninál is sokkal drámaibb fejlemények bekövetkeztére lenne szükség, amibe jobb bele sem gondolni, de természetesen teljes mértékben kizárni nem lehet. A rezsicsökkentés fenntarthatóságát több tényező együttállása támogatja. Ezek közül egyik a 10+5 évre tavaly nyáron megkötött, a piaci árnál kedvezőbb árú, hosszú távú orosz földgázszerződés, a paksi erőmű kedvező árú villamosenergia-termelési kapacitása, a folyamatosan bővülő megújuló kapacitások, valamint az az integrált beszerzési, termelési, elosztási és elszámolási rendszer, amit az állam az MVM körül kialakított.

(4 milliárd köbméter) és azt is fontos megjegyezni, hogy ez nem Ukrajnán keresztül kerül leszállításra. Az uniós szankciók veszélyének elhárulása és az orosz fél többször is hangoztatott szállítási hajlandósága sokat nyom a latba a rezsicsökkentés fenntartásával kapcsolatban.

Fotó: Századvég