Az ellenzéké lesz az 1-es lista a szavazólapon

Kisorsolta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), hogy az április 3-ai parlamenti választáson az országos pártlisták milyen sorrendben szerepeljenek a szavazólapon. Az országos listákat szombaton 16 óráig lehetett bejelenteni. A határidőig hét pártlistát jelentettek be, továbbá a roma nemzetiség kivételével valamennyi országos nemzetiségi önkormányzat listát állított.

Az NVB-nek a listák bejelentésére nyitva álló határidő után kellett elvégeznie a listák sorsolását, de elképzelhető, hogy a pártlisták száma kevesebb lesz, ez abban az esetben fordulhat elő, ha kiderül, hogy valamelyik szervezetnek nincs meg a listaállításhoz szükséges 71 egyéni jelöltje a fővárosban és 14 megyében.

Az országos listák sajtónyilvános sorsolását a bizottság két tagja végezte el: Fábián Adrián egy urnából az országos listák nevét húzta ki, Tóta Áronné egy másikból a jelölőszervezethez tartozó sorszámot. A párt- és a nemzetiségi listák sorszámát – adminisztratív okok miatt – egy sorsolással húzták ki, de a pártlistákon természetesen nem szerepelnek majd az országos nemzetiségi önkormányzatok.

A kisorsolt (a nemzetiségi és a pártlistákat még együtt szerepeltető, valamint nem jogerős) sorrend a következő:

1 – DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd, 2 – Országos Örmény Önkormányzat, 3 – Magyarországi Románok Országos Önkormányzata, 4 – Normális Élet Pártja, 5 – Magyar Kétfarkú Kutya Párt, 6 – Országos Horvát Önkormányzat, 7 – Megoldás Mozgalom, 8 – Ukrán Országos Önkormányzat, 9 – IMA – A Mi Pártunk, 10 – Országos Ruszin Önkormányzat, 11 – Országos Szlovák Önkormányzat, 12 – Mi Hazánk Mozgalom, 13 – Bolgár Országos Önkormányzat, 14 – Országos Lengyel Önkormányzat, 15 – Országos Szlovén Önkormányzat, 16 – Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, 17 – Szerb Országos Önkormányzat, 18 – Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Kereszténydemokrata Néppárt, 19 – Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata.

Az országos listán a mandátumok kiosztásának alapja a pártlistákra, illetve a nemzetiségi listákra leadott szavazat, valamint azok az egyéni választókerületekből származó töredékszavazatok, amelyeket egyéni mandátumszerzéshez nem számítanak be.

Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám. Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ötszázalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.

A mandátumok kiosztásakor először az országos listáról a kedvezményes mandátumokat osztják ki, ha egyik nemzetiség sem kaphat a szavazatszám alapján kedvezményes mandátumot, akkor mind a 93-at a pártok között osztják szét, a korábbi választásokon már megismert legnagyobb átlag elve alapján.

Az országgyűlési választáson országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát akkor állíthatott, ha a közgyűlés erről január 31-ig döntött. Továbbá szükséges volt a listaállításhoz a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása. Az Országos Roma Önkormányzat közgyűlése azonban a január 31-ei határidőig nem tudott megállapodni a jelöltekről, ezért az önkormányzat nem állíthatott nemzetiségi listát az április 3-ai országgyűlési választásra.

(MTI)