A tapasztalat az, hogy emberöltőnként akad egy Greta Thunberg, aztán nem változik érdemben semmi, valóban minimum – az amúgy lehet, hogy tévesen így nevezett – gyermekek keresztes hadjárata óta.
Levente: vagy az Orleans-i szűz óta, s itt van most a „stockholmi szűz”. A Szürke hattyúk című kötetben foglalkoztam egy egész fejezetben a magyar média ifjúságképével, ezen belül az ismert, befolyásos fiatalokkal, s így Gretával is, aki viszont elkülönült a fejezet alapjául szolgáló Times-gyűjtés többi kategóriáitól – sportolók, művészek, LMBTQ-aktivisták –, s aki amúgy a legnagyobbat „ment” a magyar médiában, és talán a legmegosztóbb is volt.
A középút nem volt opció?
Levente: A csodálattól a gúnyig terjedő spektrumba sokféle megközelítés belefér. Egyébként a jelenséggel foglalkozni kell. A Greta Thunberg által alapított Fridays for Future világméretű mozgalom kivitte a fiatalokat az utcákra, akik hangot adtak az elégedetlenségüknek, még ha megoldást nem is kínáltak. A mai napig erős téma a klímavédelem, amikor éppen a Covid nem nyomja le, s az a gyanúm, hogy elő fog jönni a negyedik hullám után is. Amikor a nagymintás ifjúságkutatásban rákérdeztünk arra, mi foglalkoztatja a fiatalokat, beleértve a járványt, a klímaváltozást vagy éppen a #metoo mozgalmat, a migrációt, a BLM-mozgalmat. Két domináns témát találtunk, a Covid második hulláma közepén persze a koronavírus-járványt, és hasonlóan erősen a klímaváltozást, ami nagyjából minden második fiatalt foglalkoztatott. Persze nem azt mondom, hogy a többi teljesen elhanyagolható, a BLM-mozgalom kapcsán is a fiatalok ötöde mondta, hogy őt foglalkoztatja.
Ez nem feltétlenül jelent azonosulást, ebben benne lehet az erős kritika is.
Levente: A befolyásolás milyenségét nem mutatja, de azt, hogy ez nagyon is téma, azt igen. De erre más kérdésekből lehet következtetni. Mindenesetre az látszik, hogy a fiatalok körében ez a két nagy issue van: a Covid és a klímavédelem, és hívják őket Greta-generációnak meg vírus-generációnak is, és van is közöttük jókora átfedés is, a harmaduk ugyanis mindkettővel egyaránt foglalkozik. És van emellett egy elkülönülő húsz százalék, aki azt mondja, őt nem érdekli ez az egész.
Greta mennyire önmagát adja ebben az egészben?
Levente: Innen ezt nehéz eldönteni, ráadásul ehhez inkább a pszichológia eszköztárát kellene elővenni. Az határozottan állítható, hogy a környezet állapotával kapcsolatos aggodalom jelen van a társadalmunkban, de azt is látni kell, hogy Greta Thunberg személye és mozgalma a médiában nagyon ügyesen volt tálalva, ha ilyen erőforrásokat tudna egy politikus vagy üzletember mozgósítani a saját ügye mellett, boldog lehetne.
Georgina: A Fridays for Future a saját statisztikái szerint több mint 200 országban szervezett megmozdulásokat, sokmillió leginkább fiatalok részvételével. Nyilván van az ügy mögött társadalmi támogatás és az alapja, a környezetünk iránti aggódás sem kérdőjelezhető meg.
A hidegháborúban az atomfegyverektől kellett rettegni.
Levente: Voltak akkor is tüntetések, nem is kicsik. De erre a mi generációnk nem emlékszik. Pláne az övék.
(fényképek: Mátrai Dávid / Mandiner)