Zajlik a konzultáció Európa jövőjéről, először szólhatunk bele abba, milyen legyen az unió

„Minden véleményt szabadon ki lehet fejteni az Európai Unióról, akár a szkeptikusokat is, bár nem remélem, hogy sok lesz belőlük” – fogalmazott Guy Verhofstadt liberális EP-képviselő, amikor idén májusban elindult a hivatalosan jövő áprilisáig tartó konzultációsorozat Európa jövőjéről. A kezdeményezés révén elvileg tényleg bárki kifejtheti a véleményét arról, merre menjen tovább az unió, emiatt egyes elemzők meg is kongatták a vészharangot. Oliver Costa például az Euronews-nak azt mondta: az intézmények részéről valós a félelem, hogy a konferencián olyan igényeket fogalmaznak majd meg, amelyekhez módosítani kellene az uniós szerződéseket. „Úgy látom, most próbálják biztosítani azt, hogy okozzon túl nagy zavart a folyamat” – jegyezte meg.

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint ezzel szemben ez a sorozat kivételes lehetőség arra, hogy közelebb hozzák az állampolgárokhoz az Európai Uniót, ezt a lehetőséget Magyarország ki is használja, a szervezés és az előkészítés ezért már tavaly elkezdődött. A miniszter korábban többször hangsúlyozta, hogy a konferencia-sorozat alakalmával fontos a magyar álláspont határozott képviselete:

Bólya Boglárka, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára megkeresésünkre kifejtette, a kezdeményezés alapvetően két részből tevődik össze: van egy intézményi szervezetrendszere és egy, a polgárok bevonását lehetővé tevő digitális platformja is.

Előbbinek szerves részei a konferencia nemzeti és európai szintű polgári vitacsoportjai, plenáris ülései, vezető testülete, együttes elnöksége és a szervezeti egységek munkáját segítő titkársága. A digitális platform azonban lényegében egy honlap, amelyen rendezvényeket hozhatnak létre a polgárok, ötleteket vethetnek fel, támogathatják és ellenezhetik egymás ötleteit, csatlakozhatnak egymás rendezvényeihez. A konzultáció hivatalos célja, hogy az egyes vélemények jobban becsatornázhatóak legyenek az uniós szintű döntéshozatalba, javítva annak demokratikus legitimációját.

A folyamat végén a végső következtetéseket az együttes elnökség, azaz három uniós intézmény (a Tanács, a Bizottság és a Parlament) vezetőiből álló testület fogja a saját intézményeik felé közvetíteni. Eddig közel 1500 rendezvényt regisztráltak a digitális platformon.

„Büszkeséggel tölt el, hogy a magyarok sok uniós ügyben határozott véleményt képviselnek, egyre többen érdeklődnek az összeurópai konzultáció folyamata iránt. Először van lehetőségünk, hogy beleszóljunk abba, hogyan nézzen ki az Európai Unió, ahol mindent a csatlakozásunk előtt határoztak el, nélkülünk alakították ki, tehát rólunk, de nélkülünk döntöttek. Meggyőződésem, hogy az Európa Jövőjéről Szóló Konferencia nem lehet teljes a magyarok véleménye nélkül. A kormány az elmúlt évek során a legfontosabb kérdésekben rendre meghallgatta az állampolgárok hangját. Fontosnak tartjuk, hogy a jó magyar gyakorlatokat be tudjuk mutatni a többi tagállamnak is, az egyes országok tanulhatnak egymástól, persze csak akkor, ha ez a folyamat nem felülről és Brüsszel által ránk erőltetett, előre megírt eredménnyel zárul” – fogalmazott a helyettes államtitkár, aki szerint mindezek miatt Magyarország már az előkészítő tárgyalások során felismerte a folyamatban rejlő lehetőséget arra, hogy a nemzetközi közönség előtt bemutassuk Magyarország attraktív, az erős nemzetállamokon alapuló erős Európa koncepcióját, a „Nemzetek Európáját”.

Bólya Boglárka úgy látja, továbbra is bántó hallani azokat a jelzőket, amelyekkel

„Persze ők is tisztában vannak azzal, hogy Magyarország nem euroszkeptikus – ugyanakkor mi nem a mások által előre megírt brüsszeli szövegek felmondásával politizálunk. A tagállami érdekképviselet, amely, mint a migráció esetében, komoly európai vitákat tud generálni, egyszerűen kényelmetlen a mainstream számára, amely egy brüsszeli birodalmi erőtérben gondolkodik. De a magyarok megtanulták a történelem leckéit, és nem fogadunk el olyan kondíciókat, amelyek az állampolgárok mindennapi életét hátrányosan érintenék” – fejtegette.

Magyarország igenis érdekelt Európa jövőjében

Hozzátette: a konferencia kulcsfontosságú esemény lesz, amelyen kendőzetlenül, első-kézből mondhatják el a magyarok is, milyen Európában szeretnénk élni. Ezzel összhangban, a tagállamok közül elsőként rendeztünk eszmecserét, effektíve elindítva a jövőről szóló közös párbeszédet, már 2020 nyarán. Az Igazságügyi Minisztérium és a Mádl Ferenc Intézet három nagyszabású eseményen a politikai, tudományos és civil szféra legmagasabb szintű képviseletét valósította meg, konkrét szakpolitikai előadásokkal, állampolgári bevonással, számos elismert nemzetközi szakértő, uniós biztosok, és az Európai Parlament volt elnöke részvételével – sorolta a helyettes államtitkár, aki szerint ez is bizonyítja, hogy Magyarország igenis érdekelt Európa jövőjében. További adalék, hogy az említett honlapon már 117 magyar eseményt regisztráltak, ezzel a tagállamok között a harmadik helyet foglaljuk el. A kezdetektől, tehát hónapok óta ilyen előkelő helyen szerepelünk a „ranglistán”.

Népességarányosan pedig még nagyobb a „győzelem”, hiszen csak pár eseménnyel jár előttünk Olaszország és Németország. „Érdekes lesz látni, hogy a konferenciasorozat végén, egy tagállam, amelyet többször azzal vádoltak, hogy Lengyelországgal együtt Nagy Britannia útjára lép, többszáz, akár ezernél is több konferencián és ötletben mondja el a véleményét az Európai Unió jövőjéről” – fogalmaz Bólya Boglárka.

Egyébként a visegrádi országok például mind a top tíz tagállam között vannak, és folyamatos a kapcsolattartás és az információcsere a jó gyakorlatok terén. Ugyanakkor a politikus szerint a Konferencia a föderalisták számára is komoly mozgósítási lehetőséget kínál, és egyértelműen kirajzolódnak egyes intézményi és személyes politikai érdekek.

Elsőként fogalmaztuk meg javaslatainkat

Bólya Boglárka hangsúlyozta, hogy Magyarország elsőként fogalmazta meg az Európai Unió jövőjéről vonatkozó konkrét javaslatait, melyeket Orbán Viktor miniszterelnök 7 tézisben foglalt össze.

„Fő célunk, hogy a konferencia az emberekről szóljon, az ő véleményük megismerését tegye lehetővé. Nem feladatunk előre meghatározni a párbeszédek kifutását. Sőt, azon dolgozunk, hogy a konferenciát – mint alulról építkező folyamatot – esetleg felülről befolyásolni célzó törekvéseket megakadályozzuk” – húzta alá Bólya Boglárka, aki megerősítette, a következtetések függvényében természetesen sor kerülhet az együttműködés kereteit meghatározó uniós szerződések módosítására is. Ám ennek megvannak a pontos, szerződésekben foglalt szabályai.

A konferenciasorozat folyamata nem szerződésmódosítás, és nem is helyettesítheti azt,

Amennyiben úgy alakul, hogy elindul egy szerződésmódosítási eljárás, a lehető leghatározottabban képviseljük a nemzeti érdekeket,  hogy a magyar emberek érdekeit megvédjük”. A kormány ugyanis ragaszkodik hozzá, hogy Európa továbbra is az „egység a sokféleségben” megközelítés jegyében működjön, és a sokféleség legalább akkora hangsúlyt kapjon, mint az egység. Ezzel tiszteletben tartva az egyes nemzetek értékeit, hagyományait és kulturális-társadalmi örökségét.

A helyettes államtitkár kérdésünkre kitért arra is, hogy egy demokráciában, egy jogállamban a döntéseket a demokratikusan megválasztott vezetők hozzák, s baljós tény, hogy Brüsszel a politikai döntések egyre jelentősebb részét kiszervezte NGO-knak és a mögöttük álló, sokszor láthatatlan érdekhálózatoknak.

Kötelezettségszegési eljárások: hazánk a középmezőnyben

Felvetésünkre elmondta, a magyar tézisek fogadtatása természetesen eltérő volt, a „birodalmi törekvéseket képviselő elitcsoportok részéről kritikus, az emberek részéről támogató volt”. Mindezidáig sok tagállamban az állampolgárok csak a nemzetközi média ideológiai szűrőjén keresztül olvashatták a Magyaroszágon zajló eseményeket. „Pedig hazánk elsőként fogalmazta meg az Európai Unió jövőjéről vonatkozó javaslatait, melyek legfontosabb címzettjei az európai polgárok milliói. Most közvetlenül szólunk hozzájuk. Ezért jelentettük meg valamennyi tagállam legnagyobb példányszámú napilapjában a magyar javaslatokat” – mutatott rá.

„Habár a megszokottól több szó esik manapság a kötelezettségszegési eljárásokról, a mechanizmus mindig is fő eszköze volt az uniós jogi követelmények végrehajtásának. Hazánk uniós csatlakozása óta tehát a kötelezettségszegési eljárás természetes része az uniós tagsági létünknek” – folytatta felvetésünkre a politikus.

jól példázza ezt a minap megjelent, az uniós jog alkalmazásáról szóló bizottsági jelentés is. Eszerint a 2020 év végi időállapotot tekintve Magyarország a tagállami rangsorban a 13. helyen áll 61 eljárással. A rangsor élén 2020 év végén Dánia állt 31 eljárással, míg a sort Spanyolország zárta 99 eljárással. A kötelezettségszegési eljárások száma két havonta változik, függően attól, hogy a Bizottság hány eljárást indít a tagállamok ellen, illetve, hogy hányat zár le időközben. 2020-ban például összesen 907 eljárást indított a Bizottság, amelyből Magyarországra 24 jutott. Magyarország tehát nem lóg ki a sorból, mi több, a középmezőnybeli státuszát évek óta tartja.

Bólya Boglárka aláhúzta: az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozatot Európa-szerte a polgárok részvételével és demokratikusan kell megrendezni, mi pedig mindent meg fogunk tenni ennek érdekében. „Következetesen és határozottan kiállunk a véleményünk mellett és vállalni fogjuk a vitákat” – hangsúlyozta.