Áder János alapítványa keresi a Velencei-tó helyzetére a megoldást

2021. augusztus 09. 18:30

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány hosszú távú, fenntartható megoldást keres a Velencei-tó helyzetére, jelentette be az alapítvány kommunikációs vezetője.

2021. augusztus 09. 18:30
null

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány hosszú távú, fenntartható megoldást keres a Velencei-tó helyzetére – mondta Krakkó Ákos, az alapítvány kommunikációs vezetője a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában hétfőn. A beszélgetés apropója az volt, hogy a Velencei-tóban nemrég tömegesen pusztultak a halak, és a tó vízszintje is alacsony.

Krakkó Ákos elmondta:

a Velencei-tó jelenlegi helyzete a politikai diskurzus része lett, és ahhoz nem kell szakértőnek lenni, hogy aki akarja, belássa, a tó jelenlegi helyzete „megoldásért kiált”,

de ahhoz szakértőnek kell lenni, hogy valóban hatásos megoldás szülessen, ami hosszú távon megoldja a helyzetet.

Mint mondta, a probléma, a tó vízszintjének csökkenése, nem újkeletű, „még ha most kritikus mértéket is öltött”. Felidézte: 1866-ban például a tó teljesen kiszáradt és medrében huszárok gyakorlatoztak, de az elmúlt 30 évben, például 2003-ban és 1990 és 1993 között is volt „a maitól talán sokkal kritikusabb helyzet”.

A kommunikációs vezető kijelentette, hogy a Kék bolygó alapítványnak meggyőződése, hogy a tó helyzetét csak és kizárólag a témát leginkább ismerő szakemberek bevonásával lehet rendezni, ezért az alapítvány alapítója, Áder János köztársasági elnök arra kérte az alapítványt a napokban, hogy „verbuváljon” egy csapatot a Velencei-tó múltját, jelenét és remélt jövőjét ismerő vízügyi szakemberekből, biológusokból, és más tudományterületek képviselőiből, akik megfogalmaznak egy szakmailag megalapozott cselekvési tervet. Kiemelte: a hosszú távon is fenntartható megoldási tervet a sajtó nyilvánosságán keresztül mindenki számára hozzáférhetővé teszik majd.

Krakkó megjegyezte, hogy korábban már sikerült kritikus vízügyi kérdéseket – a szakemberek álláspontját meghallgatva – megoldani, erre példaként a Balaton vízügyi helyzetének rendezését, és a felső-tiszai hulladékkiemelő gépet említette.

(MTI)

Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 22 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Ben Jeremiah
2021. augusztus 10. 09:59
A természetnek van egy saját élete, saját ritmusa, ami 100 és 1000 években mérhető. Az ember meg a maga 30-40 éve alatt mindent (is) meg akar változtatni. (Lecsapolni a mocsarakat, helyére lakóparkot építeni, aztán csodálkozik, mikor időnként elönti az ár. ) A Velencei tó időnként kiszárad, időnként kiönt. Időnként döglenek benne a halak, időnként , meg túl sok van. Az árral szemben nem érdemes úszni, főleg nem megállni vele szemben. K. nagy költséggel, erőfeszítéssel lehet lassítani, meg megállítani egy természeti folyamatot - de a természet nem felejt. Építhetsz gátat, de eljön a pillanat, mikor a víz áttöri, és mindent visz, amit meg akartál óvni. Csak hát a legtöbb ember azt hiszi, hogy az ember a természet ura - mikor egy póktól is összeszarja magát, egy pollentől meg taknya-nyála egybefolyik. Kicsit több alázatot.
Megtalálta
2021. augusztus 10. 09:35
"Felidézte: 1866-ban például a tó teljesen kiszáradt és medrében huszárok gyakorlatoztak..." Orbán! Mit tettél?
A ráció prófétája
2021. augusztus 09. 19:03
Én még úgy tanultam, hogy Széchenyi István micsoda jót tett Magyarországgal, hogy lecsapoltatta a mocsarakat, megszüntette az ártereket. Ez volt Magyarország a munkálatok előtt: https://bit.ly/2U5m2rl Jóemberkedés megmenteni egy magától kiszáradó tavat? Az Aral-tavat is meg kellett volna menteni? De a Pannon-tengert sem mentette meg senki, az is kiszáradt 600 ezer évvel ezelőtt.
Avocetta
2021. augusztus 09. 18:52
Víz kell a tóba, azaz több eső. Ha meg megtelik, nem szabad leengedni, vissza kell tartani a vizet, amennyire csak lehet. Az északi oldal víztározóira nemigen lehet számítani, a zámolyi északi részén, a Vértesi Natúrpark részen bivalyok legelnek, a pátkai pedig a környék legnagyobb horgászparadicsoma, egyikből sem lehet szignifikáns mennyiségű vizet leengedni Velencei-tóba. Persze azt sem szabadna többé engedni, hogy pl. a Zámolyit teljesen leengedjék ősszel lehalászás címén, ahogy talán két éve tették. A Velencei-tó DNy-i része teljesen kiszáradt, a mellette levő Dinnyési Fertőben is alig van víz, ilyen az utóbbi 40 évben nem volt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!