A vörös vonal határán: veszélyes hónapok következnek, Magyar Péter terve nem hagy kérdőjelet

Történelmi időszak következik Európa életében, nagyon nem mindegy, hogy ki fogja vezetni Magyarországot 2026 után.

Nyilvánosságra hozták csütörtök este az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, ezzel eldőlt, hogy a mintegy 102 ezer jelentkező közül az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára.

A diákok 20 órától, a bevált gyakorlat szerint, SMS-ben közvetlen értesítést kaptak, ezzel párhuzamosan a felvi.hu oldalon is tájékozódhatnak a ponthatárokról. A koronavírus-járvány miatt egy év kihagyás után tartották meg a hivatalos ponthatárváró eseményt Budapesten. Ezúttal az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lágymányosi campusán, ahol Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára szimbolikus gombnyomással hirdette ki a ponthatárokat.
A ponthatárok határozzák meg, hogy a jelentkező az általa megjelölt melyik képzésre kerül be. Mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt.

ELTE, BME, Debrecen a top 3-ban
Töretlennek nevezte népszerűségét az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), közölve, idén több mint 11 ezer jelentkezőt vettek fel; a legmagasabb ponthatár idén az osztatlan tanárszakon volt, a matematika-olasztanár szakra 492 ponttal lehetett bekerülni.
Csaknem 4800 új hallgatót vesz fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), az intézmény azt tudatta, hogy az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma magas, meghaladja a 425 pontot.
Évről évre több hallgató választja a Debreceni Egyetemet, az idei általános felvételi eljárásban az intézmény 6958 hallgatót vett fel, 787-tel többet a tavalyinál, ami 13 százalékos növekedést jelent.
(MTI)
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt