A gyönyörű épület a házak között rejtőzködik.
Felújítják és a magyarországi szlovákok kulturális és közösségi központjává alakítják Budapesten a Rákóczi út 57. szám alatti, a körülötte lévő épületektől takart egykori pesti szlovák evangélikus templomot – írja a PestBuda. Hozzátették: a több lépcsőben megvalósuló munkálatokat a magyar és a szlovák állam is támogatja, erről ma írták alá a felek a megállapodást.
Titokzatos templom
A Rákóczi úton sétálva nem is gondolnánk, írják, hogy az 57. szám alatti épület mögött egy templom, mégpedig a szlovák evangélikus templom van, amelyet a közeljövőben felújítanak, és a magyarországi szlovákok kulturális és közösségi központjává alakítják. A magyar kormány tavaly 765 millió forintot biztosított arra, hogy az Országos Szlovák Önkormányzat visszavásárolja az évtizedek óta elhanyagolt állapotban lévő templomot, most pedig megállapodás született arról, hogy a felújítást
Ennek a különleges épületnek a története 1834-ben kezdődött, amikor a pesti szlovák evangélikus közösség Jan Kollár lelkész és tanító vezetésével új gyülekezetet alakított I. Ferenc császár jóváhagyásával. Működésükhöz József nádor közreműködésével jutottak telekhez az akkori Kerepesi (ma Rákóczi) úton. Ide iskolát, paplakot építettek, majd 1856-ban Diescher József építész tervei alapján megkezdődött a neoromán stílusú templom építése is, amely az anyagi nehézségek miatt csak 1863-ban készült el, és a berendezését csak 1867-ben vehették használatba.
A Luther-ház körülöleli a templomot
Az anyagi gondok enyhítésére, a gyülekezet megélhetésének biztosítására többemeletes bérházat építettek 1893–94-ben, amely Schweiger Gyula műépítész tervei alapján készült. Ez az úgynevezett Luther-ház, amely körülöleli a templomot, és egyben „láthatatlanná” is teszi. Csak egy díszes kapuzaton át lehetett megközelíteni, a kapu felett látható a ház névadójának, Luther Mártonnak a szobra.
A két világháború következtében a korábban hatezer hívet számláló gyülekezet szinte teljesen elsorvadt és a templom is megrongálódott. Az 1960-as évek második felében az omladozó templomot a Vízépítési Tudományos Kutató Intézet vette meg könyvtárának és nagy előadótermének elhelyezésére. A karzatot lebontották, és födémek beépítésével a belső részt háromszintesre alakították át. Majd a rendszerváltozás után a templomot privatizálták, kereskedelmi és szolgáltatási célokra hasznosították: működött benne kaszinó, táncstúdió és edzőterem is.
(MTI, PestBuda)
Kép forrása: Az Országos Szlovák Önkormányzat Facebook-oldala
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A projekt nem csupán a nemzeti örökség részét képező művek helyreállítását célozza, hanem azt is, hogy azokat abban a történelmi térben mutassák be, ahol egykori megrendelőik éltek és kormányoztak.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Úgy néz ki kezdenek elcsitulni az indulatok.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
Sokaknak még 100 napnak sem kellett eltelnie ahhoz, hogy kimondják: nem erre szavaztunk április 12-én.
A siíta vallás követői a kánikula ellenére felvonultak egy tizennégy évszázaddal ezelőtti csata emlékére.
