Schiffert ez az érvelés nem ingatta meg, szerinte sürgető, hogy az új kormánynak földbirtokmaximumot kellene bevezetnie, illetve „a piaci verseny nélkül, közpénzen meggazdagodott, közjóhoz keveset hozzátevő vállalkozások extraprofitjára” komoly vagyonadót kellene kivetni.
Korrupciós ügyészség vagy nemzeti függetlenség
„Soha nem tudtam azonosulni azzal a gondolkodásmóddal, amely a saját belföldi tehetetlenséget külföldi erőkkel próbálja kipótolni. Külföldi intézmények nem fogják Magyarország problémáit megoldani. Ne is akarják ezt tenni,
Magyarországot Magyarországról kell kormányozni”
– ezt már annak kapcsán szögezte le az egykori parlamenti képviselő, hogy ellenzéki győzelem esetén Fekete-Győrék behívnák az Európai Ügyészséget. Ugyanakkor az európai adófizetőknek joguk van nyomon követni az uniós pénzek törvényes elköltését, azonban ehhez szerinte az Európai Számvevőszék vizsgálati jogkörét kéne a nemzeti számvevőszékekhez hasonló szintre emelni, az uniósforrás-felhasználások tekintetében.
S hogy a momentumosok emellett létrehoznák a párhuzamos, úgynevezett antikorrupciós ügyészséget is? „Hát ez az ötlet egy „lufihámozással egyenértékű propagandaszlogen, arról nem is beszélve, hogy a magyar alkotmányos rendszerben az ügyészség egyben korrupcióellenes ügyészség is” – reagált a volt honatya.
Jelezte ugyanakkor, hogy miután az ügyészség nincs a kormány alá rendelve, ezért a választások után nem elszámoltatható a büntetőpolitika. Kifejezetten az ügyészségi vezetők esetleges törvénysértései, büntetőjogi felelőssége kapcsán Schiffer hiányolja azt a független szervet, amely velük szemben indokolt esetben vizsgálatot tudna lefolytatni. Lapunknak megismételte azt a korábbi parlamenti javaslatát, miszerint a bírói szervezetben olyan vizsgálóbírói kollégiumot kellene létrehozni, ami kifejezetten az ügyészségi vezetők törvényszegései kapcsán járhatna el.
Schiffer nem kívánja hazánknak azt sem, ami Romániában történt.
Rámutatott: a szomszédos országban egy politikai vákuumhelyzetet kihasználva alakították ki a korrupciós ügyészséget, mely intézmény aztán külföldről implementált emberekkel és gyakorlattal avatkozott be a román belpolitikai helyzetbe, sőt, még a magyarellenes üldözés egyik fegyvereként is használták.
Ha nyernének sem újrázhatnának
Végül Schiffer András maga hozta szóba, hogy egy esetleges ellenzéki győzelem mennyire eredményezne tartós uralkodó elitet. „Bele se menjünk abba, milyen beláthatatlan következményei volnának a jogállam úgymond pillanatnyi megállításának, annak, ha egy esetleges sima többség belenyúlna a kétharmados többséghez kötött ügyekbe. Aggodalomnak elég az is, ha elnézzük a napi önkormányzati híreket. Azokban azt látni, most éppen ebben vagy abban a városban borul az ellenzéki többség. Kis túlzással a budapesti Városházát leszámítva
szinte minden jelentősebb, ellenzéki többségű képviselő-testületben ott a hátbaszúrás, a széthúzás, az árulás.
Ha kormányváltás lesz 2022-ben, arra nagy tétekben tényleg nem fogadnék, hogy 2026-ban újrázna az akkori kormánytöbbség. Ez esetben gondolhatják-e a mai ellenzéki erők, hogy a „jogállam pillanatanyi megállítása” után ’26-ban nem lesz visszavágás? Nem zavarja-e mindkét politikai pólust, hogy a folyamatos visszavágásokba az ország fog belepusztulni?” – zárta a Mandinernek adott nyilatkozatát Schiffer.
fotó: Földházi Árpád