Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból!
A miniszterelnök inflációról, a magyar uniós elnökség eredményeiről, a gazdaságról, valamint a fantasztikusnak ígérkező 2025-ös évről is beszélt. Összefoglalónk.
Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági Évnyitó című rendezvényén bejelentette, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv után jön a gazdaság-újraindítási akcióterv, ennek a lépéseit foglalta össze az Origo.
A kormány eddig már elfogadta a lakásépítési áfa csökkentését, a lakásfelújítási támogatást, a bajba jutott vállalkozások megsegítését, a hitelmoratóriumot, az orvosok bérének jelentős mértékű emelését, a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítését, a 25 év alattiak szja-mentességét és a 10 millió forintos kamatmentes kölcsön nyújtását a kisvállalkozásoknak.
6000 milliárd forint gazdaságfejlesztési forrás
A kormány első körben már 6000 milliárd forint gazdaságfejlesztési forrás felhasználásáról döntött a Gazdaság-újraindítási akcióterv keretében. Az elfogadott lépései: 5 százalékra csökkent a lakásépítés áfája, és akár 3 millió forint is járhat lakásfelújításra; bértámogatás segíti a bajba jutott vállalkozásokat; elindult az elmúlt évtizedek legnagyobb orvosi béremelési programja; a hitelmoratórium sok százezer magyar családnak jelent segítséget; több hullámban visszaépíti a kormány a 13. havi nyugdíjat; a 25 év alatti fiatalok a jövő évtől jövedelemadó-mentességet kapnak; 10 millió forintos kamatmentes kölcsön nyújtása a kisvállalkozóknak.
Elindult a lakásfelújítási program, amelyben a gyerekes vagy gyereket váró családok a lakásfelújításra fordított összeg felét, maximum 3 millió forintot utólag vissza nem térítendő támogatásként kapják az államtól. Az érintettek pedig 2021. február 1-től a korszerűsítéshez államilag támogatott, maximum 10 éves futamidejű, maximum 3 százalékos kamatozású hitelt igényelhetnek.
Utólagos finanszírozás helyett előleg
A kormány február elsejétől lehetővé tette, hogy az utólagos finanszírozás helyett előre megkapják az állami bértámogatást az ezt igénylő vállalkozások, már az aktuális hónap elején megérkezik a cégekhez a munkavállalók bértámogatása. Ez a lépés a vendéglátóhelyeken kívül a szállodák és a fitnesztermek üzemeltetőit is érinti. A kormányzat a kifizetések felgyorsítása, egyszerűsítése, illetve a rendeletmódosítás értelmében, az utólagos kifizetés helyett a vállalkozásoknál támogatási előlegként jelentkező pénzügyi segítségről döntött. Ezenkívül van ágazati bértámogatás, amelyet már több mint 100 ezren igényeltek, és mivel a koronavírus-járvány miatt a korlátozásokat fenn kell tartani, ezért a kormány meghosszabbította a programot március 10-éig.
A támogatás lehetőségével a szállásadók, az utazásszervezők, valamint azok a buszos szolgáltatók is élhetnek, akik a turizmus területén tevékenykednek. Az ágazati bértámogatás igényelhető maximális mértéke a minimálbér másfélszerese, személyenként havi 241 500 forint. A program lényege, hogy a kifizetett bérek 50 százalékát az állam, 50 százalékát pedig a munkaadók állják, akiknek a program időtartama alatt járulékot sem kell fizetniük, így a munkabérköltségek közel kétharmadát az állam biztosítja. Közben pedig a felére csökken a kis- és közepes vállalkozások iparűzési adója. Ezek mind munkahelyvédelmi programok, amelyeknek segítségével nagyjából 280 ezer munkahelyet sikerült megvédeni.Elindult az elmúlt évtizedek legnagyobb orvosi béremelési programja
Az átfogó béremelési programnak köszönhetően két év múlva átlagosan két és félszeresére emelkedik az orvosok bére.Így egy kezdő rezidens orvos eddigi 255 ezer forintos keresete 481 ezerre emelkedett, 2023-ban pedig már 687 ezer forintra nő. Egy 26 éves jogviszonnyal rendelkező orvos a tavalyi 529 ezer forint helyett ezentúl 1 millió 256 ezer forintot kap, 2023-ban pedig már 1 millió 794 ezer forint lesz a fizetése. Az idősebb orvosok még ennél is többet kereshetnek.
A kormány tavalyi év végi döntése értelmében 2021. június 30-ig továbbra is mindenki (magánszemély, háztartás, cég, egyéni vállalkozó) jogosult lesz az eredeti feltételek mentén a hiteltörlesztési moratóriumra. Aki nem szeretne fizetni, annak nem kell semmit sem tennie, ha az első hullámban jogosult volt, alanyi jogon jár neki a haladék most is. A vállalkozások közül 987 ezer vállalkozó volt jogosult, közülük 48,5 százalékuk élt a haladékkal, vagyis közel félmillió vállalkozás. A 10,3 ezer milliárd forintnyi teljes hitelállománynak a 41,7 százaléka, vagyis 4300 milliárd forintnyi állomány után kértek haladékot a cégek.
A nyugdíj megőrzi a vásárlóértékét
Megkezdte a kormány a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítését: 2021 januárjában plusz egyheti, 2022-ben további egyheti, 2023-ban ismét további egyheti, 2024-ben pedig már plusz egy teljes havi nyugdíjat kapnak majd a nyugdíjban és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők. Ez összesen 2,5 millió embert érint. A kormány továbbá vállalta, hogy megőrzi a nyugdíj vásárlóértékét, ezért mindig a tervezett infláció mértékével megfelelően emelik a nyugdíjakat. Idén 3 százalékkal emelkedik a nyugdíj, később pedig korrigálják ezt, ha a tényleges infláció meghaladja a tervezett 3 százalékot.
Orbán Viktor miniszterelnök január 15-én jelentette be, hogy
Ennek a költsége 130-150 milliárd forint, és közel 300 ezer fiatalt érint. Egy felmérés alapján a lakosság 70 százaléka egyetért a fiatalok szja-mentességével, az érintettek, tehát a 25 év alattiak körében ez az arány 90 százalék.10 millió forintos kamatmentes kölcsön nyújtása a kisvállalkozóknak.
Február 4-én új hitelkonstrukciót jelentett be Orbán Viktor: 10 évre 10 millió forint erejéig kamatmentes hitelt nyújtanak a legkisebb vállalkozásoknak hároméves moratóriummal.
Címlapkép: Facebook