Ellenzéki variációk a Fidesz-szavazók gyalázására

Hogy lehetett ennyire hülye egész Magyarország? – tette fel a kérdést az akkor még indexes Földes András 2018. április 9-én, az újabb fideszes kétharmadot hozó parlamenti választás másnapján. Ahogy korábban a Mandiner szerzője is megírta, a cikk tökéletes példája az ellenzéki „vidékizésnek”. Földes nem felejtett el megemlékezni a fővárost és a vidéket elválasztó szakadékokról sem. „Az Index-olvasók jó részének furcsa lehet, hogy milliók élnek Magyarországon olyan életet, amiben az információgyűjtés körülbelül annyira releváns a mindennapokban, mint mondjuk önnek, hogy milyen madár csipog az ablaka előtt. Madár, és kész” – vázolta meglátásait az újságíró, kvázi magyarázatként a választási eredményre. A végére természetesen sikerült feloldoznia az elnyomott vidéki fideszeseket, és kijelentette, hogy 

az átvert embereknek szinte lehetőségük sem volt máshogy dönteni.

Bruck Gábor elemzése

A 2018-as választási vereség óta aztán az ellenzék holdudvara rendre biztosítja a kormánypártok potenciális szavazóit arról, hogy mélységesen lenézi őket. A téma élharcosának számít Bruck Gábor volt SZDSZ-es politikus.

A szerző a Népszaván 2020. április 18-án megjelent írásában kifejtette – erre annak idején lapunk szerzője is reagált –, hogy Magyarországon 2010 óta gyakorlatilag minden is rossz, ebből következően Orbán legyőzhető. „Az életünknek nincs egyetlen olyan szegmense, ahol Orbán és az ország jól teljesítene. Tízéves kormányzása teljes kudarc, és tíz magyarból hét érzi úgy, hogy gyenge és kiszolgáltatott. A rossz hír: az ellenzék mindezek ellenére képes elveszteni a választást.”

De akkor miért nyer a választásokon mégis a Fidesz? Erre ez volt a magyarázata: „Van egy fontos kifejezés: az én világom. Kérdés: vajon egy vidéki Orbán szavazónak mit jelent ez, hogyan határozná meg a jelentését? Mi fér bele, mennyire tágas számára az én világom kifejezés? Szerintem azt mondja, hogy az én világom ez a falu. Ez a 300 ember, akit ismerek. Az én világom a kocsmától a templomig terjed. És nem érdekel, hogy mi van ezen kívül. Nem érdekel a szomszéd falu, a szomszéd város sem, és Brüsszelig egyáltalán nem látok el. (...)

A krokodilagynak egyetlen kérdése van: veszélyben vagyok?

Ha nincs életveszély, akkor még egyet kérdez: van itt valami újdonság?”

Bruck szerint Orbán gyűlölettel szólítja meg szimpatizánsait, az ellenzéki politikusoknak pedig azt tanácsolja, ereszkedjenek le hozzájuk. „Ha át akarsz csábítani Fidesz-szavazót, először tiszteld őt. Nem mondhatod neki, hogy rasszista, vidéki tahó vagy. Nem lehetsz vele lenéző, sem arrogáns és nem lehetsz nála okosabb sem. Ha földbe tiprod a büszkeségét, nem változik a véleménye és nem tudod átcsábítani” – fogalmazott Bruck.

Nyomorultak és tanulatlanok

A témát az ATV A nap híre című műsor 2020. július 24-i adásában a magát „polgáriként” definiáló Magyar Hang publicistája, Gulyás Balázs sem hagyta szó nélkül. Szerinte „tanulatlan, vidéki, idős emberek képezik a Fidesz táborát. De vannak kétmillióan, és együtt vannak kétmillióan” – fogalmazott tömören. A kijelentését egyébként az IDEA Intézet 2020. júniusában készített felmérésre alapozta Gulyás, legalábbis ezt sikerült leszűrnie belőle.

A 2020. októberi borsodi időközi választás is kudarccal végződött az ekkor már egységes ellenzék számára. Lengyel László közgazdász ennek nyomán a Klubrádióban fejtette meg a magyar vidék és a Fidesz szerinte ambivalens kapcsolatát. A tanulság szerinte a következő: az ellenzék a városokban esélyes, míg a Fidesz teljes mértékben dominálja a falvakat, ahol természetesen csak krumpliosztással lehet érvényesülni. Kiemelte, hogy az elszegényedett falvak lakóit az ellenzék nem tudja megszólítani annak ellenére, hogy szerinte a Fidesz hagyta őket nyomorban. „Az egy furcsa dolog, hogy

a legnyomorultabbak szavaznak a Fideszre.

Most tekintsünk el attól, hogy krumplit kapnak, különben is a Fideszre szavaznak, mert csak onnan remélnek anyagiakat” – minősítette a kormánypárt támogatóit a közgazdász. Értjük: csak nyomorult lehet, aki a Fideszre voksol.

Patkányozás, rasszistázás

Bangóné Borbély Ildikót, az MSZP politikusát talán nem is kell bemutatni az olvasóknak, hiszen helyesírásával és gyakran botrányos megszólalásaival beírta magát az emlékezetünkbe. Ez alkalommal a legismertebb megszólalását szeretném feleleveníteni: a patkányozást.

2019 áprilisában az ATV műsorában arról faggatták a szocialisták képviselőjét, hogy miért ilyen nagy a Fidesz támogatottsága. Bangóné erre a következőt találta válaszolni: „Ha már szókimondó vagyok: sok a patkány Magyarországon, ha már a patkány-téma felhozódott Budapesten.” Ezután a műsorvezető visszakérdezett, hogy „ennek mi az áthallása”. Erre sejtelmesen csak annyit reagált: „mindenki úgy gondolja, ahogy akarja”.

Később természetesen a párt megpróbálta elmagyarázni, hogy a politikus „nem úgy gondolta”, nem a kormánypárti szavazókra utalt.

Ugyancsak az ATV-ben fejtegette a borsodi választás kapcsán az MSZP-s Komjáthi Imre, hogy szerinte az antiszemita botrányba keveredett jobbikos Bíró László személye „nem biztos, hogy Borsodban is ugyanolyan ellentmondásos volt” a helyieknek. Ezt többek között azzal indokolta, hogy szerinte „Borsodban, Szabolcsban sok helyen (...)

életvitelükből adódóan vagy inkább élethelyzetükből adódóan vannak rasszista emberek.

Ráadás: Kunhalmi Ágnes tájszólása

A politikus, még 2018-ban „lement” szűkebb pátriájába, a XVIII. kerületbe, és megpróbálta megszólítani a helyieket. Mindezt pedig a magyar egy eddig ismeretlen nyelvjárásában (egyesek szerint egy egészen különös tájjellegű patois) próbálta meg kivitelezni.