Lokális megoldások a globális semmittevéssel szemben

„– Bár a járvány felforgatta a hétköznapokat, olyan minták és mechanizmusok fontosságát is a felszínre hozta, melyekkel ritkán szoktunk törődni. Ilyen például a társadalmi stabilitás, illetve a politikai döntéshozatal ebből táplálkozó stratégiai reagálóképessége – világított rá Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. A szakértő elmondta: azokban az országokban, ahol a politikai viták vagy szociális feszültségek törékennyé tették az »alapokat« – például az USA-ban vagy Olaszországban –, lomhán reagáltak a helyzetre, szemben például Magyarországgal. – Nálunk éppen e nehéz időszak mutatta meg, hogy az emberek együttműködnek és szabálykövetőek, a gazdaság fundamentumai pedig erősek, szerkezeti problémákat nem tudott okozni a válság – állapította meg Szánthó Miklós.

Az igazgató szerint nem hagyhatóak figyelmen kívül a járványra adott különféle reakciók alapmotívumai sem. – A globalizáció és az emberi jogok ajnározása közepette nyilvánvalóvá vált, hogy például egy pandémiás helyzetben még mindig az államoktól várható a leghatékonyabb fellépés – a vakcinákat is aktív állami közreműködésekkel fejlesztették ki –, ráadásul úgy, hogy mindenhol széles körű konszenzus övezte a rendkívüli intézkedéseket, melyek lényegi alapjog-korlátozásokkal jártak – mondta Szánthó. Hozzátette: »békeidőben« persze könnyen lehet idealizálni a balliberális tanmeséket, azonban ahogy egy komolyabb fenyegetés üti fel a fejét, az utópia meghajol a valóság előtt, a vágy vezérelt gondolkodást felülírja az emberek realitásérzéke.

– A hétköznapokban is tapasztalhatóvá vált a lokális megoldások gyakorlati haszna a globális semmittevéssel szemben; a közérdek, közegészségügyi érdek megóvását elfogadták, akár az egyéni szabadságjogok szűkítése árán is – állapította meg az Alapjogokért igazgatója.

– Azért fontosak ezek a szempontok – emelte ki –, mert – remélhetőleg – a járvány belátható időn belül elmúlik, a nyugati civilizációt átható és annak olykor civilizációs jellegét tagadó világnézeti konfliktus viszont még jó ideig velünk fog maradni. Lehet ezt jobb- és baloldal, szuverenisták és föderalisták, lokalisták és globalisták harcának nevezni, de alapvetően a józan ész, a normalitás áll szemben az emberi természet teremtettségének tagadásával – fogalmazott Szánthó Miklós. – Ahogy Lánczi András fogalmazott nemrég e lap hasábjain – utalt Szánthó a politikai filozófus A normalitást meg kell őriznünk című cikkére –, »a közösségben és normalitásban hívők feloldhatatlan konfliktusa ez az ateista individualistákkal« – mondta az igazgató. Kifejtette: míg előbbi az »Isten, haza, család« hármasegységét tekinti kiindulópontnak, utóbbi tagadja a Teremtés általi – akár nemi – meghatározottságunkat, nemzeti helyett nemzetközi struktúrákat kínál és le akarja bontani a hagyományos családot, mint a társadalom alapegységét.”