A lapszám az indiai filmek és ideológiák kapcsolatával is foglalkozik.
A jogállamiság elméleti kérdéseitől az indiai filmek és ideológiák kapcsolatáig: megjelent a Külügyi Műhely 2020/2. lapszáma!
A Külügyi Műhely c. online tudományos folyóiratot 2019 novemberében indította el 22 doktoranduszhallgató, doktorjelölt és fiatal szakértő, és a jelenlegi lapszám jelenti a kiadvány első évfordulóját. A folyóirat három, eddigiekben megjelent lapszámában színes intézményi háttérrel és szakmai tudással rendelkező hallgatók, oktatók és szakértőt osztották meg kutatási eredményeiket, rendkívül változatos témakörökben. A teljesség igénye nélkül, az alábbi írások láttak napvilágot a Külügyi Műhely aktuális számában.Hegedős Soma, a Danube Institute munkatársa a jogállamiság teoretikai problémáit járta körül az Európai Unió jogfelfogásának vonatkozásában, alaposan körbejárva a történelmi és fogalmi előzményeket.
Varga Erzsébet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar megbízott oktatója az agresszív adótervezési struktúrákra vonatkozó nemzetközi információcsere témakörét járta részletesebben körül tanulmányában.Kis Katalin a Kelet-afrikai Közösség tőkevonzó képességét vizsgálta meg, különös figyelmet szentelve a 2020-as COVID-19 pandémiás helyzet okán előállt nehézségekre, amelyek kifejezetten érintik a fejlődő államokat.
Pesci Marco immáron másodjára publikálta kutatási eredményeit a Külügyi Műhelyben, ezúttal a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát térképezte fel, hangsúlyosan a szudáni Omar al Bashir esetet.A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium több jelenlegi és volt diákja is nyújtott be közösen megírt tanulmányokat. Fábian Armin Vincentius (TudományOn oldal főszerkesztője), Pajor Angelika és Vadas Ágoston Magyarország és Dél-Korea politikai/diplomáciai és gazdasági kapcsolatait mutatta be az elmúlt 30 évben. Igari András, Bálint Janka és Pálffy Patrik pedig statisztikai eszközökkel igyekeztem meghatározni Közép-Európát.
Fejes-Jancsó Dorottya munkájában az indiai filmek és a mindenkori aktuális ideológiai áramlatok közötti kapcsolatok bemutatását vállalta az 1990-es évek Bollywoodban.Kozma Klementina, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Amerika Tanulmányok Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa Románia és az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatainak kezdetét mutatta be.
Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa Szerbia és Koszovó viszonyrendszerét mutatta be a 2010 és 2020 közötti időszakban.Végezetül Kiss Csaba recenziójában Asef Bayat Revolution without Revolutionaries. Making Sense of the Arab Spring (magyar fordításban: Forradalom forradalmárok nélkül. Az Arab tavasz értelme) c. 2017-es könyvét mutatta be és osztotta meg a gondolatait.
A teljes lapszám elérhető többek között a Külügyi Műhely Alapítvány honlapjáról, a Magyar Tudományos Akadémia REAL és REAL-J repozitóriumaiban, az Országos Széchenyi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívumban, valamint a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT.hu) oldaláról.
Trump második adminisztrációja radikális változásokat hozhat a kereskedelem és energia területén. Az EU pedig csak kullog az események után, közben az energiaárak miatt is törheti a fejét.
A demokráciák és nem demokráciák polarizációja helyett az államok közötti pragmatikus kapcsolatok lehetnek a kulcs a globális békéhez – hangzott el a Danube Institute panelbeszélgetésén.
Donald Trump győzelme nemcsak az Egyesült Államok, hanem a globális konzervatív mozgalmak számára is új lehetőségeket nyit. A Danube Institute konferenciája a NATO, Ukrajna és Izrael kapcsán vizsgálta a lehetséges változásokat.
Milyen feltételekkel jöhet létre egy tűzszüneti megállapodás Oroszország és Ukrajna között? Miért nem csap vissza Izraelnek Irán? Michael Doran amerikai elemzőt kérdeztük!
Mit jelent a jobboldaliság Indiában? Miért nem tör Kínához hasonlóan regionális dominanciára India? És tart-e a kínai fenyegetéstől? Swapan Dasgupta elárulta, mire készül a másik keleti óriás.
Morális felsőbbrendűség-tudat a Nyugaton, amely saját ideológiai problémáit szórja szét a világban; felemelkedő globális Dél, és a gyarmati örökségek. „Kié az új világrend?” – a nemzetközi geopolitikai csúcstalálkozóról tudósítunk.
A fickó az összes becsületsértő, dehumanizáló jelzőt napi szinten felvonultatja. Értsd: emberek halálát kívánva mocskos szájú gyalázkodást folytat.
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
