A világ legsikeresebb országait követi Magyarország – de a mindenszaristáknak ez se jó
Nevetséges érvekkel támadják a magyar kutatási hálózat átalakítását, amely Nyugat-Európa és Ázsia legjobb modelljeiből merít. Kohán Mátyás írása.
Az új jogállás nagyobb szabadságot és rugalmasabb feltételrendszert teremt a munkáltató számára a kutatói bérek meghatározásában.
Rugalmasabb bérezést tesz lehetővé a kutatóhálózatban foglalkoztatottak jogállásának megváltoztatása. „Ez a lépés elengedhetetlen a tehetséges kutatók bevonzásához és megtartásához” – hangsúlyozta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára annak kapcsán, hogy a tárca kedden benyújtotta az Országgyűlésnek az erről szóló törvényjavaslatot. „Mindent meg kell tennünk a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység megerősítése érdekében ahhoz, hogy Magyarország a következő tíz évben is legalább olyan eredményes és sikeres lehessen, mint az elmúlt évtizedben. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnál (ELKH) dolgozók teljesítményalapú, differenciált bérezését támogató foglalkoztatási jogviszony bevezetése is ezt a célt szolgálja” – idézi az ITM szerdai közleménye az államtitkárt.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény részletesen szabályozza a jogviszony egyes kérdéseit, feltételeit, amelyektől csak nagyon szűk körben lehet eltérni. Az Mt. szerinti munkaviszonynál ehhez képest a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása a munkavállaló javára széles körben eltérhet a törvényi előírásoktól. Az új jogállás jelentősen csökkenti az intézményekre háruló adminisztrációs terheket is. Az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat célja a rugalmas foglalkoztatási jogviszony megteremtése, amely nélkülözhetetlen az ELKH-kutatóhálózat számára célul kitűzött hatékonyság- és eredményességnövelés megvalósításához.
Az ITM emlékeztet: a kormány idén nyáron döntött arról, hogy 2020-ban egyszeri 11 milliárd, 2021-től pedig beépülő jelleggel évi 22 milliárd forint többletforrást biztosít az ELKH számára. A kutatóhálózat stratégiai célkitűzéseivel egyetértve, a közös törekvések elérésének támogatására már rendelkezésre bocsátott idei keretből októberben elkezdődhetett a régóta várt kutatói bérrendezés. Az átlagosan 30 százalékos növelés a kutatási körülmények és lehetőségek fejlesztésével együtt megalapozza a kutatói utánpótlást, hosszabb távon ösztönzőleg hat a teljesítményre és az eredményekre, erősíti a kutatóhálózat versenyképességét.
A kormány Magyarország nemzetközi lemaradásának ledolgozása érdekében 2018-ban megkezdte a teljes kutatás-fejlesztési és innovációs struktúra stratégiai alapokon nyugvó átalakítását. Az ITM kezdeményezésére a kutatási, fejlesztési és innovációs célú költségvetési támogatások éves szintje idén 32 milliárd forinttal emelkedett. A kutatás-fejlesztési eredmények jobb hasznosulásában jelentős szerep hárul az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatra, amelyhez a hazai tudományos teljesítmény jelentős része köthető – írják a közleményben.
(MTI)