Székely János püspök: a cigányság helyzete sorskérdés

A háromnapos eseményre közel százötvenen érkeztek Nagykállóba. A szervezők szerint a társadalmi feszültségek is indokolták egy ilyen rendezvény megszervezését. Az Országos Cigánypasztorációs Lelkigyakorlat ötlete tavaly született meg Csuporné Salamon Zsófiában, az Esztergom-Budapest Főegyházmegye Boldog Ceferino Roma Misszió közösségszervezőjében egy szentmise közben. Az első alkalmat Szombathelyen tartották meg, több mint nyolcvan résztvevőnek. A szervező szerint az emberek közti feszültség és a missziós hívás erős ösztönzői voltak az esemény elindulásának.

Székely János megyéspüspök a nyitó szentmisén arra hívta fel a figyelmet, hogy egyedül Krisztus lehet a cigányság életében a megoldás. „Ahhoz, hogy a cigányság befogadja Krisztust, kellenek cigány apostolok, benneteket Jézus ilyennek hív, a cigány nép apostolainak, mert a cigány nép legfőbb esélye Krisztus.”

Kocsis Fülöp érsek-metropolita atya az emberi élet értelméről beszélt. Hogyan kerültünk ide? Miért vagyunk itt? A válasz a Jeremiásnak mondott isteni szavakkal érkezik: „Mielőtt megalkottalak anyád méhében, már ismertelek” (Jer 1,5) „Azért vagyunk itt, mert az Isten hívott ebbe a világba: mindnyájunkat akart az Isten. Terve van velem.” Nem a véletlen műve, hogy hová, milyen körülmények közé helyezett, ezért a megfelelő eljárás nem a jobb körülmények követelése, vagy a számonkérés, hanem megkérdezni az Urat: mit vársz tőlem, mit tudunk kihozni együtt ebből a helyzetből? – foglalja össze a Nyíregyházi Egyházmegye honlapja az érsek-metropolita atya szavait.

A cigányság helyzete egész Magyarország szempontjából sorskérdés

Székely János püspök, mint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Cigánypasztorációs Bizottságának vezetője arra kérdésre, hogy milyen üzenetet közvetít egy ilyen rendezvény a többségi társadalom felé, a következőt válaszolta: „A cigányság helyzete, jövője egész Magyarország szempontjából sorskérdés, egyrészt a növekvő létszámarányok, másrészt a sok nehézség miatt, amivel ezeknek a családoknak szembe kell nézni, úgy mint szegénység, képzettség hiánya, munkanélküliség. Ha nem tudjuk megoldani a helyzetet, alig képzelhető el egy szép, közös élet a közös hazában. Az egyház a maga oldaláról szeretne tenni lépéseket. Véleményem szerint három oszlopa van a romák felzárkóztatásának: oktatás, munkahelyteremtés és a szív. Mi, az egyház a szívben tudtunk sokat segíteni: ha valaki a hitet, Istent befogadja, sok minden máshogyan alakul életében; máshogyan áll munkához, családhoz, szenvedélybetegségéből meggyógyul. Aki elindul a hit útján, annak az egész élete megszépül.”

A lelkigyakorlatnak egy másik célja az, hogy előkészítse a következő évre halasztott Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, melyen cigány nyelvű misét is fognak celebrálni. „Olyan cigányemberekkel szeretnénk eljutni a NEK roma programjaira, akik szentségi házasságban élnek, rendszeresen gyónnak, áldoznak, valóban átélik és megélik az Eucharisztia titkát – a mostani lelkigyakorlat egyfajta felkészülés is tehát.” – mondta Székely János püspök a Nyíregyházi Egyházmegye honlapjának.

Fotó: Székely János megyés püspök rózsafüzért oszt a gyerekeknek a Katolikus Karitász nyári táborának megnyitóján a Vas megyei Nardán 2020. június 16-án. MTI/Varga György