Palkovics: Jó esély van arra, hogy Magyarország ambiciózusabb klímacélt tudjon teljesíteni

Tudatos és következetes munka eredményeként fogadta el az energia- és klímapolitikai stratégiai dokumentumokat a kormány, és ezekben határozott célokat tűzött ki – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának ülésén kedden Budapesten. A dokumentumokat ismertetve a miniszter egyebek mellett felidézte, Magyarország csatlakozott ahhoz az európai uniós elváráshoz, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet. A megvalósításhoz azonban ismerni kell a pontos jogszabályi, technológiai és finanszírozási környezetet - jelezte a kormány álláspontját Palkovics László.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elvégzett számítások alapján Magyarországon a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez mintegy 50 ezer milliárd forintra van szükség. Ezt nem csak uniós támogatásokból, és főleg nem az állampolgároktól várják, a költségekből a legnagyobb szennyezőknek jelentős részt kell vállalniuk - mondta a miniszter. Hozzátette, hogy a magyar álláspont szerint az atomenergia része a klímaproblémák megoldásának. A miniszter kitért arra is, hogy a tárca az év végéig kidolgozza a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát.

Több évtizedig kell majd fizetni az átállást

Kiemelte, hogy az 50 ezer milliárd forintos költséggel kapcsolatos modellszámításokat különböző megközelítések alapján folytatják. Mint mondta, az összeg a bruttó hazai termék (GDP) 2-2,5 százalékát jelenti évente, a következő 30 évben. Palkovics László a Mátrai Erőműről szólva elmondta, célul tűzték ki 2030 előtti átalakítását úgy, hogy a hazai energiabiztonság és gazdaság érdekeit továbbra is szolgálja, de az erőmű által okozott környezetterhelést megszüntetnék. A miniszter beszámolt a tárca által közzétett kérdőívek eredményéről is; a többi között elmondta, hogy több mint 200 ezren töltötték ki és a válaszadók 92 százaléka támogatta a kormány álláspontját, hogy Magyarország 2050-re klímasemleges legyen.

Kaderják Péter, az ITM energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára a részleteket ismertetve egyebek mellett elmondta, hogy az új Nemzeti Energiastratégia középpontjában a tiszta, okos és megfizethető energetikai szolgáltatások biztosítása áll a fogyasztóknak. A klímavédelem, az ellátásbiztonság és a versenyképesség együtt kap szerepet a tervekben. Mint fogalmazott, a klímavédelem és a gazdasági növekedés nem egymással ellentétes, hanem egymást erősítő célok. Az államtitkár kiemelte a fogyasztók központi szerepét, az energiaellátás biztonságának megerősítését, az energiaszektor klímabarát átalakítását, valamint az energetikai innovációk ösztönzését.

Kiemelten fontosnak nevezte a költséghatékonyságot, illetve az olyan klímapolitikai intézkedéseket, amelyek járulékos hasznot is hoznak, csökkentik az importfüggőséget, segítenek fenntartani a rezsicsökkentés eredményeit, illetve az innovatív megoldások révén a gazdaság fejlesztéséhez is hozzájárulnak. Magyarország vállalja, hogy az 1990-es értékhez képest 2030-ra legalább 40 százalékkal csökkenti a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátását. A megújuló energiaforrások jelenlegi 13 százalékos részarányát minimum 21 százalékra növeli az ország 2030-ra, és vállalja azt is, hogy 2030-ra a dinamikus gazdasági növekedés mellett sem emelkedik a magyar gazdaság energiafelhasználása a 2005-ös szint fölé – ismertette Kaderják Péter.

További emelését szeretnék a csökkentésnek

A bizottsági ülést követő sajtótájékoztatón Schmuck Erzsébet (LMP), a testület elnöke úgy fogalmazott: örvendetesnek tartja, hogy a kormány elkezdett komolyan foglalkozni a klímapolitikai kérdésekkel, viszont a dokumentumokban megfogalmazott célokat kevésnek tarja. Példaként hozta fel, hogy a kormány a 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás csökkentést tűzte ki célul 2030-ra, pedig ezt a mértéket 2013-ban már elérte az ország, de az elmúlt öt évben elvesztette. Az LMP-s politikus kifejtette: bízik abban, hogy a kormány emeli majd a csökkentési célt.

Schmuck azt kifogásolta, hogy a kormány az elfogadott dokumentumokkal, illetve célokkal legitimálni kívánja a Paks II. beruházást, amit elfogadhatatlannak nevezett. A bizottság elnöke szerint alacsony a megújuló energiaforrások tervezett 21 százalékos részaránya is. Kifejtette azt is, hogy a Mátrai Erőmű bezárására túl távoli a 2029-es dátum, pártja, az LMP továbbra is a 2025-öt javasolja. Schmuck Erzsébet a kritikák ellenére eredményesnek értékelte a bizottsági ülést.

Palkovics László a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a kormány nem klímavészhelyzetet hirdet, hanem elemzi a helyzetet, levonja a következtetéseket, és meghatározza a teendőket. Kiemelte azt is: a magyar kormány nem fogadja el, hogy az emberekre terheljék a klímaváltozás következményeinek költségeit, az élelmiszerek és az energia ára nem emelkedhet emiatt. Az uniós tárgyalásokon Magyarország törekszik ennek érvényesítésére – tette hozzá.

A kibocsátás-csökkentéssel kapcsolatban elmondta: Magyarország valóban megközelítette a szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékos csökkenését, de a 2008-as válság után hozott kormányzati intézkedések miatt nem volt olyan állapotban a gazdaság 2013-ban, hogy ezt megtartsa. A gazdaság 2013 óta nő, ennek eredményeképpen 2018-ban már a gazdaság 5 százalék feletti bővülése ellenére 0,7 százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás ~ fejtette ki a miniszter. Elmondta: ha az Európai Unió ambiciózusabb célokat tűz majd ki, Magyarországnak jó esélye van, hogy azokat teljesíteni tudja.

A megújuló energiával kapcsolatban is kitért arra, hogy a kitűzött 21 százalék a minimum cél, ennél nagyobb is lehet a 2030-ra elért arány. Palkovics László hangsúlyozta azt is, hogy atomenergia nélkül a klímacélok teljesíthetetlenek.

(MTI)