Fegyelmi indulhat a letartóztatásban lévő Kiss László ellen
A III. kerület alpolgármestere a minap mondott le.
Nem igaz, hogy a pénz nagy része végül a bűncselekmények áldozatinál kötne ki – teszi hozzá a lap.
A fogvatartottak kártérítési ügyeinek csaknem hetven százalékában ügyvéd járt el, pedig nincs előírva kötelező jogi képviselet – írja a Magyar Nemzet. A lap szerint ennek oka az lehet, hogy a védők jelentős haszonra, összességében akár kétmilliárd forintra is szert tehettek a börtönbizniszből. Ez az összeg mintegy kétszerese annak, amit a kártérítésekből kötelezően a panaszosok által elkövetett bűncselekmények sértettjeinek kellett tovább utalni – teszi hozzá a lap.
A Magyar Nemzet által korábban már hivatkozott igazságügyi kimutatások szerint a büntetés-végrehajtási törvény 2017-es módosítása és 2019. december 31-e között 8,6 milliárd forintot pereltek ki az államtól a fogvatartottak, amiből – a lap információi szerint – valamivel több, mint egymilliárd forint a sértetti kártérítésre és a gyermektartási díjhátralékra kifizetett összeg, amit azért fontos kiemelni, mert az ellenzéki sajtóban számos olyan cikk jelent meg a börtönbiznisz védelmében, miszerint a fogvatartottak alig látnak valamit az „embertelen körülmények miatt” kapott milliókból, hiszen a pénz nagy része végül a bűncselekmények áldozatinál köt ki. Ez tehát nem igaz.
Mint ismert, Orbán Viktor évkezdő sajtótájékoztatóján a többi között arról is beszélt, hogy jogosan sérti az emberek igazságérzetét, hogy gyilkosok, gyermekgyilkosok, rablók, csalók, erőszaktevők az ügyvédjeik segítségével milliókat perelnek ki az államtól a börtönkörülményekre hivatkozva. A miniszterelnök ezért utasította az igazságügyi tárcát (IM), hogy vizsgálja felül a kártérítési rendszert, a kártalanítások kifizetését pedig egy kormányhatározattal felfüggesztették.
Az igazságügyi minisztérium paralenti államtitkára is erről beszélt a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. Völner Pál elmondta: minden jel szerint néhányan direkt a börtönbizniszre szakosodtak és folyamatosan perben állnak az állammal különböző szervezetek égisze alatt. A politikus hozzátette: „Európában körülbelül három-négy állam van, ahol ilyen iparágszerűen működik ez a történet. Nálunk is 2010 után indult be, pedig előtte biztos, hogy rosszabbak voltak a börtönviszonyok, ma száztíz százalék körülire sikerül visszaszorítani a telítettséget. Tehát folyamatosan javuló körülmények között, egyre több ügy van és egyre többet fizetünk. Valami nincs rendjén!”