A kormány fontosnak tartja azt is, hogy az egész Kárpát-medencében segítse a joghallgatókat, illetve az intézményeket – emelte ki az államtitkár.
A jogászképzés új felvételi szabályai a jogi versenyképesség erősítését szolgálják, növelik a vidék megtartó erejét – mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján, azzal összefüggésben, hogy csütörtökön megkezdődött a 2020-as felsőoktatási eljárás. Völner Pál közölte: a kormányzathoz érkeztek észrevételek azzal kapcsolatban, hogy több városban jogászhiány kezd kialakulni, a kormány viszont elkötelezetten támogatja a vidék erősödését. „Valljuk, hogy az ország csak akkor lehet erős és versenyképes a jövőben is, ha minden térsége az” – tette hozzá az államtitkár.
Kiemelte, ehhez hozzátartozik az is, hogy az állami hivatalokban az ország minden részén megfelelő gyorsaságú és színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak az állampolgároknak, vállalkozásoknak, és hogy a befektetők, cégek tervezzenek is beruházni bármely térségben, jó szakemberekre számíthassanak vállalatuk fejlesztésében, így jó jogászokra is. Völner Pál azzal összefüggésben beszélt a jogászképzés felvételi szabályairól, hogy előzőleg Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára bejelentette: a jogászképzésben a megfelelő hallgatói létszám és eloszlás érdekében csökkentik a minimumpontszámokat az előző évi 440-ről 350-re. Ezzel párhuzamosan meghatározták az államilag finanszírozott helyek számát is: intézményenként legfeljebb 80 ilyen helyet lehet biztosítani a jogászképzésben.
Az államtitkár emlékeztetett: a korábbi években is voltak, illetve részben fenn is maradnak a vidék megtartó erejét célzó intézkedések. Példaként említette az Igazságügyi Minisztérium Nemzeti Kiválósági Jogászösztöndíját, amely olyan jogászhallgatókat támogat, akik nem budapesti egyetemen vesznek részt nappali képzésben. Szólt a tárca tanulmányi jogászösztöndíjáról is, amelyet a nem budapesti jogi karok nappali képzésben részt vevő, de önköltséges hallgatói kaphatnak meg a tanulmányi eredményük alapján. Rámutatott: emellett mind a nyolc magyarországi jogi karnak segítséget nyújt a tárca kutatási és oktatásfejlesztési programok keretében, és mindegyiken támogatják a doktori iskolákat is. A piaci és állampolgári elvárásokhoz való alkalmazkodás nélkül nem lehet eredményes és versenyképes a magyar felsőoktatás – közölte Völner Pál.
Kiemelte: a kormány fontosnak tartja azt is, hogy az egész Kárpát-medencében segítse a joghallgatókat, illetve az intézményeket. „Rengeteget beszélnek arról szerte Európában, hogy kiket milyen jogok illetnek meg, milyen - adott esetben sehová nem leírt, joginak mondott - kritériumoknak kell megfelelniük az országoknak” – mondta az államtitkár, majd hozzátette: az őshonos nemzeti kisebbségek jogaival azonban alig valaki foglalkozik valójában. A magyar kormány mindent megtesz a külhoni magyarság jogainak védelméért a nemzetközi fórumokon – mondta, hozzátéve: a legfontosabb azonban az, hogy helyben, az adott közösségekben is jól képzett szakemberek álljanak rendelkezésre. Ennek keretében a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának jogtudományi intézete több projektre is kap, illetve kapott támogatásokat már 2016 óta. Völner Pál jelezte: a kormány tervei között szerepel az is, hogy a Vajdaságban is segítsék a magyar joghallgatókat, erről jelenleg is folynak tárgyalások.
(MTI)
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Úgy néz ki kezdenek elcsitulni az indulatok.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
Estére 22 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
Több településen is választásokat tartottak, hol polgármestert, hol képviselőt választottak a lakosok.
Az elmúlt hetekben Ukrajna fokozta a nyomást a Krím-félszigeten.
