Az államtitkár emlékeztetett: a korábbi években is voltak, illetve részben fenn is maradnak a vidék megtartó erejét célzó intézkedések. Példaként említette az Igazságügyi Minisztérium Nemzeti Kiválósági Jogászösztöndíját, amely olyan jogászhallgatókat támogat, akik nem budapesti egyetemen vesznek részt nappali képzésben. Szólt a tárca tanulmányi jogászösztöndíjáról is, amelyet a nem budapesti jogi karok nappali képzésben részt vevő, de önköltséges hallgatói kaphatnak meg a tanulmányi eredményük alapján. Rámutatott: emellett mind a nyolc magyarországi jogi karnak segítséget nyújt a tárca kutatási és oktatásfejlesztési programok keretében, és mindegyiken támogatják a doktori iskolákat is. A piaci és állampolgári elvárásokhoz való alkalmazkodás nélkül nem lehet eredményes és versenyképes a magyar felsőoktatás – közölte Völner Pál.
Kiemelte: a kormány fontosnak tartja azt is, hogy az egész Kárpát-medencében segítse a joghallgatókat, illetve az intézményeket. „Rengeteget beszélnek arról szerte Európában, hogy kiket milyen jogok illetnek meg, milyen - adott esetben sehová nem leírt, joginak mondott - kritériumoknak kell megfelelniük az országoknak” – mondta az államtitkár, majd hozzátette: az őshonos nemzeti kisebbségek jogaival azonban alig valaki foglalkozik valójában. A magyar kormány mindent megtesz a külhoni magyarság jogainak védelméért a nemzetközi fórumokon – mondta, hozzátéve: a legfontosabb azonban az, hogy helyben, az adott közösségekben is jól képzett szakemberek álljanak rendelkezésre. Ennek keretében a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának jogtudományi intézete több projektre is kap, illetve kapott támogatásokat már 2016 óta. Völner Pál jelezte: a kormány tervei között szerepel az is, hogy a Vajdaságban is segítsék a magyar joghallgatókat, erről jelenleg is folynak tárgyalások.
(MTI)