A Hauszmann Alajos tervei alapján készült Szent István-terem a múlt századforduló magyar iparművészetének gyöngyszeme volt. Kialakításában a legnagyobb hazai mesterek vettek részt, mint például Zsolnay Vilmos vagy a korszak egyik legismertebb bútorgyárosa Thék Endre. Uralkodó stíluseleme – a román stílus – eltért a Palota alapvetően barokk és neobarokk belső tereitől. A terem enteriőrje az 1900-as párizsi világkiállításon hatalmas sikert aratott, nagydíjat nyert. A pazar kialakítású helyiség a II. világháborúban teljesen megsemmisült, azonban a Nemzeti Hauszmann Program keretében az eredeti tervek szerint alkotják újra.
Különleges maradványok
A műemlékvédelmi szakemberek 2019 áprilisában kezdték el a terület falkutatását, mely során különleges maradványok kerültek elő a Budavári Palota több korábbi építési periódusából, így például a barokk királyi palota több homlokzatrészlete, számos középkori kőfaragvány, olyan Hauszmann-kori stukkópárkány részletek, melyek a Szent István-terem előtti folyosót díszítették. A terem alatt lévő előcsarnok falai pedig olyan Hauszmann-kori oszlopokat rejtettek, melyeket feltehetően az 1950-es évek végén falaztak be. A kutatás másik fontos eredménye, hogy a második emeleten, a déli barokk ablakból átalakított Hauszmann-kori átjáróban megmaradt a gipszstukkó egy része, valamint a cementmozaik padlóburkolat lenyomata. Ezek a feltárt építészeti részletek nemcsak a palota építéstörténetét árnyalják, hanem önmagukban is építészettörténeti értékűek.