153 millió forintos keretösszegből kutatási munkákat, gyakornoki programokat és külföldi ösztöndíjakat támogatnak – közölte a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány.
Klímavédelmi és fenntarthatósági pályázatokat hirdetett meg egyetemi hallgatók számára a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány. Csepreghy Nándor, a szervezet igazgatója csütörtökön Budapesten szándéknyilatkozatot írt alá a támogatásról Horváth Zitával, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárával.
Az igazgató közölte, hogy a 153 millió forintos keretösszegből kutatási munkákat, gyakornoki programokat és külföldi ösztöndíjakat támogatnak. A Budapesti és Műszaki Egyetem környezetvédelmi, fenntarthatósági témával foglalkozó hallgatói már pályázhatnak, és tavasztól részesülhetnek ösztöndíjban. A gyakornoki programban részt vevőket pedig klímavédelemhez, fenntarthatósághoz kapcsolódó vállalkozások fogadják, költségeiket az alapítvány állja.
A program harmadik és negyedik pillérében nappali képzésből már kikerült, de a tutoriális pályán maradt, bel- és külföldi kutatói ösztöndíjakra jelentkező szakértők pályázatait várják. Csepreghy Nándor szerint a klímaváltozás lehetséges hatásairól sokan beszélnek, de kevesen cselekszenek, noha mindenkinek lenne feladata. Az igazgató úgy véli, hogy Magyarországnak tudományos alapossággal készült megoldásokat kell adnia a környezeti kihívásokra válaszul.
Horváth Zita helyettes államtitkár már rövid távon is kiemelkedő tudományos eredményekre számít. A program jelentősége túlmutat önmagán, hiszen a klímavédelmi problémák megoldásához, és a fiatal magyar szakemberek pályakezdéséhez egyaránt hozzájárul – tette hozzá.
A programhoz a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Soproni Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Miskolci Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem csatlakozott.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt Áder János köztársasági elnök hozta létre 4 éve a Magyarországról kivándorolt Balázs Miklós adományból. A 2013-ban elhunyt elektromérnök úgy rendelkezett, hogy az államfő fordítsa a felajánlott összeget a magyarok javára – olvasható az alapítvány honlapján.
(MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium éveken át lehetőséget kínált Vitézynek az együttműködésre, ám ő azt visszautasította.
A volt köztársasági elnök szerint a fosszilis energiahordozókról való leválás nem fog sikerülni atomenergia felhasználása nélkül.
Nem ő volt az egyetlen, aki vasút helyett a luxust választotta.
Németország kiszállt, a magyarok reagáltak.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
A hazai viszonyokhoz képest szinte kimeríthetetlen forrásokkal gazdálkodó transznacionális vállalatoktól érkeznek a Tisza Párt új potentátjai, csaknem felfedhetetlen kapcsolati hálókkal, jelentős tudásanyaggal a birtokukban – vélhetőleg nem üres kézzel.
Közben Nyugatra szaladgál Pride-díjakat átvenni. Horváth K. József írása.
