A miniszter hangsúlyozta, hogy a képzés résztvevőjét, a képző céget és a leendő munkaadót is érdekeltté kell tenni a képzés sikerében.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Nemzeti Versenyképességi Tanács csütörtöki ülésén a felnőttképzés keresletvezérelt módon történő, innovatív átalakítását javasolta, hogy a képzések jobban kövessék a vállalatok és a magyar munkavállalók képzési igényeit – tájékoztatta az innovációs és technológiai miniszter az MTI-t az ülést követően.
Palkovics László az új felnőttképzési rendszer innovatív fejlesztési irányai közül kiemelte, hogy munkaerőpiaci szempontú, keresletorientált, vagyis a vállalkozások valós képzési igényeit kiszolgáló képzési rendszer jön létre. A jövőben nem a képzések folyamatát, hanem a kimenetét kell mérni és szabályozni független vizsgaközpontokkal, vagyis azt, hogy a képzés résztvevője valóban elsajátította-e a szükséges ismereteket – fogalmazott.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a képzés résztvevőjét, a képző céget és a leendő munkaadót is érdekeltté kell tenni a képzés sikerében, a munkaerőpiac szempontjából lényeges ismeretek, kompetenciák átadásában és elsajátításában.
Palkovics László hozzátette, hogy a képzéseket mérhetővé teszik, big data módszerekre építve mérik a képzések munkaerőpiaci eredményességét, azaz, hogy a képzést elvégzők sikeresen elhelyezkednek-e, hogyan alakul a bérük és a foglalkoztatásuk stabilitása. A nagyvállalatokat – mint mondta – arra ösztönzik, hogy megnyissák jól működő képzési kapacitásaikat a kis- és közepes vállalkozások munkavállalói előtt is.
Palkovics László megjegyezte, hogy nemzetközi összehasonlításban alacsony a saját munkavállalóikat képző vállalatok aránya Magyarországon, ezért jelentősen növelni kell a kis- és középvállalkozások körében a saját munkavállalóikat képző vállalatok arányát. Hozzátette, hogy a felnőttképzés rendszerének továbbfejlesztésére szólította fel tagállamait a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is. A szervezet szerint azért van szükség a mielőbbi változtatásokra, hogy a munkaerőpiaci szereplők a lehető leggyorsabban felkészüljenek az új technológiák jelentette kihívásokra – fogalmazott.
A tárcavezető a ITM céljának nevezte, hogy 2030-ra minden negyedik felnőtt részt vegyen valamilyen képzésen. Hozzátette, a jelenlegi felnőttképzés nem mennyiségi, hanem minőségi problémával küzd, mivel a vállalati oldalról a felnőttképzésből kikerülők esetén is gyakori kritika a különféle kompetenciák hiánya.
(MTI)
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A betegellátásra, az oktatásra és a kutatásra is nagy hatással lesz.
Hazánknak stratégiai szerepet szánnak.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
Hol veheti át az emberi dolgozó szerepét a mesterséges intelligencia? Erre a kérdésre keresték a választ a Mathias Corvinus Collegiumban.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Palkovics László: Az AI-ba fektetett forintok hatása sokkal nagyobb, mint amit más területen ugyanannyi pénz elköltésével lehet elérni.
Karácsony Gergely főpolgármester ismét úgy döntött, több millió forint jár a fővárosi cégvezetőnek.
A háború kitörése óta Ukrajnába és Ukrajnából több ezer milliárd forintnyi valuta és arany áramlott Magyarországon keresztül.
