Szeretek négy lábbal a földön állni – Bangóné Borbély Ildikó a Mandinernek

Nem gondolt rá korábban, hogy filmrendező legyen? Láthatóan szívesen foglalkozik „erős képek” komponálásával.

Aki követte annak a napnak az eseményeit, amikor ellenzéki képviselőtársaimmal a tévészékházba mentünk tüntetni, szerintem jól látta, hogy mi zajlott ott. A súlyos helyzet miatt nagyon felfokozott érzelmi állapotban voltunk. Bár a magyar média ezt nem mutatta be, de

Amikor lefeküdtünk a földre, azzal a külvilágnak szerettünk volna erről a helyzetről üzenni. Akkor mi nem tudtuk, hogy Varju Lászlóval mi van. Nem tudtuk, hogy mi következik. Attól féltünk, hogy ha valaki kimegy a mosdóba, akkor kikapják a többiek közül és megverik. Szóval, nem volt az egy egyszerű helyzet. De válaszolva a kérdésre: rendező nem, csak színésznő szerettem volna lenni gyerekkoromban. (nevet)

A politika lényege éppen a képes beszéd. Ahhoz, hogy a politikai üzenetek eljussanak a választókig, erős képeket kell alkotni. Néha meg kell fújni egy sípot, fel kell mutatni egy táblát, vagy le kell feküdni a földre. Különösen igaz ez egy olyan helyzetben, amikor egy képviselőt nem engednek szóhoz jutni, a köztelevízióban pedig éppen ez történt. Nem mondhattuk el, milyen követelésekkel érkeztünk. Ilyenkor maradnak a képek, a vizualitás eszközei. Pócs János is a képes beszéd eszközeivel akart nekünk elmondani valamit, amikor felírta egy disznóra, hogy „Soros”, de amit elmondott, az elég lesújtó. Ha a kettőnk akcióját, képes üzenetét mérlegre tesszük, akkor nem az ellenzéki képviselők jönnek ki vesztesen az összehasonlításból.

„Kurva erős kép lenne”

Decemberben úgy tűnt, nagy lendületet vett az ellenzék, sorozatosak voltak a tüntetések. Mit gondol, mennyi politikai hasznot hoztak a pártjaiknak a közös megmozdulások?

Biztos azt fogja mondani, hogy a közvélemény-kutatások eredményeiben nem mutatkozik mérhető változás a támogatottságunkat tekintve. Pedig ez nincs így, a biztos pártválasztók között már stabilan 13-16 százalékon áll a párt, ami komoly emelkedést jelez. 2018 április 8-a után vita volt az ellenzéki pártokban és a választópolgárok között is, hogy ilyen választási eredmény után fel kell-e venni a mandátumainkat, be kell-e ülni a parlamentbe, vagy egyáltalán hogyan kell ellenzékből politizálni. Ez a második parlamenti ciklusom, és bennem is volt egy törés, ami elbizonytalanított, hogy szabad-e ezután is úgy politizálni, ahogy eddig, és ha nem, akkor mit is kellene tenni. A tüntetéssorozat és amit a parlamentben csináltunk,

van értelme új utakat keresni és Orbán Viktor rendszerét meg lehet dönteni.

Az utóbbi hónapokban alábbhagyni látszik az ellenzéki szavazók lelkesedése, a tüntetések elmaradtak, a rendezvényeiken egyre kevesebben vettek részt. Milyen akciókat terveznek? Szeretnék újra felszítani a tüzet?

Az elmúlt időszak legnagyobb eredménye szerintem, hogy bár az ellenzéki pártok ideológiai szempontból elég távol állnak egymástól, ügyek mentén mégis képesek vagyunk együttműködni, közös megmozdulásokat szervezni. Ilyen volt a március 15-i közös ellenzéki rendezvény is. Látszik, hogy a NER igyekszik szétverni az ellenzéki pártok együttműködését, nehogy valami nagyobb dolog kinőjön ebből, mi mégis kitartunk egymás mellett. Folyamatosan egyeztetünk, hogy miként tudnánk újra meglepetést okozni a Fidesz-KDNP képviselőinek a parlamentben, és igen,

Mit szeretnének elérni? Azt, hogy az emberek menjenek ki az utcára tüntetni? Esetleg azt, hogy többen menjenek el a pártrendezvényekre?

Az a cél, hogy az emberek értsék meg, Magyarország jövője szempontjából mennyire fontos, sorsdöntő lesz az EP-választás. A közvélemény-kutatások szerint nő azok száma Magyarországon, akik nagyon fontos értéknek tartják, hogy az európai közösség aktív tagjai vagyunk és van beleszólásunk az Európai Unió jövőjébe. Még a fideszes szavazók többsége is úgy gondolja, hogy az európai értékeket kell képviselnünk. Az ellenzéki pártoknak most az a legnagyobb feladatuk, hogy megértessük a szavazókkal: május 26-án el kell menni voksolni!

Lehet ezt ügyek mentén való együttműködésnek nevezni, de az MSZP – korábban elképzelhetetlen módon – egy ideje közösséget vállal a Jobbikkal. Mit gondol, az önök szavazói hogy fogadják ezt? A politikai matematika alapján az is lehet, hogy több szavazót veszítenek, mint amennyit nyernek az összefogással. Nem fél attól, hogy támogatóik elpártolnak önöktől?

Először is, az MSZP a Párbeszéddel vállalt közösséget, ez ma az egyetlen közös lista az EP-választásokon. Ez egy baloldali, értékalapú összefogás két olyan párt között, amelyik ideológiai alapon is képes volt harmonizálni az elképzeléseit. Szerintem

Nem szabad elszakadni a választóktól, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ők mit gondolnak. Úgy szoktam fogalmazni, hogy szeretek nem is két, inkább négy lábbal állni a földön ilyen szempontból. Gondolhatnak a politikusok és a közvélemény-kutatók bármit, az emberek igenis azt szeretnék, hogy legyen ellenzéki összefogás. Én sokat találkozom emberekkel, vonattal és tömegközlekedési járművekkel utazom, figyelem a virtuális teret, a közösségi médiát, és minden jelzés arra utal, hogy a legtöbben összefogást szeretnének.

Az előbb kiemelte, hogy komoly ideológiai különbségek vannak a pártjaik között. Mondana néhány konkrétumot?

Inkább úgy fogalmaznék, hogy sok sebet ejtettünk egymáson és sok múltbéli történés amellett szólna, hogy ne együtt politizáljunk,

Az év végi közös akciók bizonyították, hogy a politikában soha nem szabad azt mondani, hogy „soha”. Igenis vannak olyan ügyek, amelyek ideológiáktól függetlenek. Ilyen például a rabszolgatörvény. Lehet, hogy nem értek mindennel egyet, amit a Liberálisok, a DK vagy a Jobbik képvisel, de a munkavállalók jogai mellett mindannyian kiállunk.

Tehát Orbán Viktor kényszeríti önöket, hogy összefogjanak a Jobbikkal. Azzal a párttal, amelyet többek közt rasszista, antiszemita megnyilvánulásai miatt korábban elítéltek. A Fidesszel szemben semmi sem drága?

Nem, erről szó sincs. Nekünk semmilyen értékalapú összefogásunk nincs, és nem is lesz a Jobbikkal. Ez a szocialisták számára elképzelhetetlen. Minden politikus, minden párt a saját megnyilvánulásaiért felelős. Az viszont rám tartozik, hogy vannak-e közös, az ország szekerét előre mozdító dolgaink más pártokkal. A rabszolgatörvény ügye ilyen volt. Most persze folyamatosan előkerülnek a Jobbik korábbi megnyilvánulásai. De a Fidesz politikusainak egykori nyilatkozatait is elő lehetne venni. Orbán Viktor például a rendszerváltás utáni liberális politikustól a konzervatívon keresztül jutott már-már a szélsőjobboldalig. Ezt régebbi nyilatkozataival lehet is bizonyítani. Valóban elhangzottak múltban problémás mondatok ellenzéki politikusoktól, de ahhoz, hogy legyőzzük a Fideszt, mégis együtt kell működnünk. A 2018-as választási eredmények – többen szavaztak az ellenzéki pártokra, mint a Fideszre – is azt jelzik, hogy erre van esély.

A Jobbik részéről még a közelmúltban is tapasztaltunk nagyon súlyos megnyilvánulásokat. Elég Sneider Tamás karlendítéses videójára vagy a Szávay Istvánról 2018-ban készült felvételre gondolni, amelyen egy zsidó nő állítólagos megverésével hencegett. Ezek beleférnek?

Nem, nekünk ezek nem férnek bele. De ugyanígy nem férnek bele a fideszesek nőgyűlölő megnyilvánulásai, vagy Pócs János esete, aki egy disznótoron fényképezkedett a perzselt malaccal, amelyre rá volt írva, hogy „Soros”.

A fideszes politikusok korábbi nyilatkozatainak akkor lenne relevanciája, ha önök a Fidesszel szeretnének összefogni, de úgy tudom, erről nincs szó. A Jobbikkal viszont együttműködnek.

Igen, egyes ügyek mentén. Mert egyrészt a választói akarat az, hogy ügyek mentén együttműködjünk, és ez segítsen abban, hogy Orbán Viktor rendszerét meg tudjuk törni. Látszik is, hogy Orbán fél az ellenzék összefogásától. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, a 2018-as választási eredmények azt mutatják, hogy ha az LMP és a Jobbik hajlandó lett volna együttműködni és belemennek a választási koordinációba,

Ebben nagyon nagy felelőssége van az említett pártoknak. Nem szeretnénk ugyanezt az eredményt látni az önkormányzati voksoláson. Higgye el, hogy nem könnyű ezeknek a pártoknak együttműködni. De a politikusok, úgy érzem, megértették, hogy a választók mit szeretnének – ezt mutatja a formálódó egri és szombathelyi együttműködés példája is.

Az MSZP-ben egyébként egyetértés van a párt szövetségi politikájával kapcsolatban?

Igen, teljes az egyetértés. Minden egyes közös ellenzéki megmozdulásról vagy választási együttműködésről döntési határozatunk van. Tóth Bertalan elnök úr az elsők között kezdeményezte, hogy már az EP-választásra is közös listát állítson az ellenzék. Mert a választói akarat bizony sokszor felülírja azt, amit a politikusok szeretnének.

Egyéb téren is teljes az egyetértés a pártban? Azt hallottuk, belső ellentétek eredményeként indult etikai eljárás a közelmúltban Mesterházy Attila ellen. Van ebben igazság?

Fegyelmezett politikusnak tartom magamat, lezárt ügyről van szó, ezért nem szeretnék erről beszélni. Egy pártnak mindig kárt okoz, ha politikusai belső problémákról beszélnek, különösen egy választási kampányban.

Teljes erővel azon dolgozunk, hogy minél jobb eredményt érjünk el májusban az EP-választáson.

Ezek szerint volt ügy, csak már lezárták. Vagy nem is volt semmilyen probléma?

Az MSZP nem egy diktatórikus párt,

Ha azt problémának nevezzük, hogy nálunk a politikai álláspontunk kialakítását demokratikus belső viták is megelőzik, akkor mindig van „probléma”, mert nálunk nem fideszes robotok dolgoznak, hanem gondolkodó, érvelő politikusok. Minden ügyünk mindig lezárul, mi most már a választásokra készülünk.

Milyen eredményre számít az EP-választáson?

Jobb eredményre számítok, mint az előző voksoláson. Jelenleg két képviselőnk van az Európai Parlamentben, Szanyi Tibor és Ujhelyi István személyében. A Párbeszéddel közös listánkon szerepel még Jávor Benedek. Az az alapvető elvárás, hogy ők mandátumot szerezzenek, de szerintem reális esélyünk van akár több képviselőt is bejuttatni az EP-be. A választók elemi igénye velünk szemben az volt, hogy hozzunk létre egy közös listát, mi ezt megtettük. Nem a mi hibánk, hogy a többiek úgy döntöttek, nem csatlakoznak ehhez. A választók általában megbüntetik azokat a pártokat, amelyek nem képesek összefogni, és megjutalmazzák a közösen indulókat.

Az EP választás talán leghangsúlyosabb témája a migráció. Mi az MSZP álláspontja ezzel kapcsolatban?

Szerintem és szerintünk a legsúlyosabb migrációs probléma, ami Magyarországot érinti, az a kivándorlás. A bevándorlás ma Magyarországon a kormány tudtával és segítségével zajlik. Orbán Viktor azt mondja, hogy senki nem jöhet be az országba, akivel a magyar emberek nem szeretnének együtt élni, de valójában arról van szó, hogy az jöhet be, akit a Fidesz szeretne beengedni. Letelepedési kötvényekkel, pénzért érkeznek bevándorlók, aki eleget fizet, betelepülhet. Legutóbb pedig Venezuelából fogadott be a kormány több száz embert.

A Venezuelában fennálló polgárháborús helyzet miatt menekülő háromszáz magyar és magyar származású ember befogadását én nem hasonlítanám a Közel-Keletről és Afrikából milliós számban érkező, az európaitól gyökeresen eltérő kultúrájú migránsok helyzetének kezeléséhez.

Jó, akkor nézzük meg az ukrán-magyar kettős állampolgárság kérdését.

és jogszabályi szinten sincs rendben tartva az a rendszer, amely alapján elbírálják, hogy emiatt ki kaphat magyar állampolgárságot. Az elmúlt években sok ember igazolta a „magyar származását” csak azért, hogy letelepedési vagy munkavállalási engedélyt kapjon, vagy szabadon mozoghasson az Európai Unióban. Azért vannak vitáink arról, hogy közülük mennyinek van tényleg köze a magyarsághoz. Az államnak kötelessége segíteni a háborús országokból érkező embereken. Nagyon helyes, hogy olyan országokon segítünk, amelyekben olyan helyzet alakul ki, mint mondjuk Venezuelában. A kormánypártoknak és Orbán Viktornak azonban óriási felelőssége van a bizonyos országokból érkező emberekkel szemben kialakított gyűlöletpolitikája következményeit illetően. Mondok egy példát a szűk környezetemből, Hajdú-Bihar megyéből! Itt két olyan család is élt, amelyben a házaspár férfi tagja afrikai származású. A közösség által befogadott, magyar állampolgárságú emberekről van szó, akik húsz éve itt éltek, itt nevelték a gyerekeiket. 2015 után jött Orbán gyűlöletpolitikája, és mindkét család arra kényszerült, hogy elköltözzön innen.

Ha már külhoni magyarokról és kormányzati gyűlöletpolitikáról beszéltünk, érdemes felidézni, hogy 2004-ben, a Gyurcsány-kormány alatt tartott népszavazás előtt az MSZP plakátokon buzdított, hogy az emberek a külhoni magyarok kedvezményes állampolgárságát lehetővé tévő kezdeményezés ellen voksoljanak. Aminek december 5-én meg is lett a szégyenletes eredménye.

A népszavazáson két kérdés szerepelt, az egyik a kórházakról szólt, a másik az állampolgárságról.

Azóta eltelt tizenöt év, és kiderült, hogy a Fidesznek a szavazatok miatt kellett a külhoni magyarok állampolgársága. A Fidesz kihasználja ezeket az embereket, csak a voksaikra hajt. Többször elmondtuk, hogy nincs rendben, hogy míg a kettős állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok levélben szavazhatnak, az a több százezer honfitársunk, akik külföldre mentek dolgozni, csak a konzulátusokon adhatja le szavazatát.

A külhoni magyarság állampolgársága elleni szavazásra buzdító a plakáton éppen ön szerepelt. Utólag mit érez ezzel kapcsolatban? Megbánta, hogy egy ilyen politikai kampányhoz adta az arcát?

Én mindenért vállalom a felelősséget, az a népszavazás több kérdésről is szólt.

Mi az MSZP álláspontja az Európai Bizottság migrációs politikájával kapcsolatban?

Szerintünk a migráció problémájára közös európai megoldást kell találni, közös migrációs politikát kell folytatni. De nem ez az igazi probléma! Ma Magyarországon harmincezer ember azért hal meg évente, mert nem kapja meg az alapvető egészségügyi ellátást. Ezt még az emberi erőforrások minisztere is elismeri. A magyar emberek a Magyarországot érintő legsúlyosabb problémák közül első helyen az egészségügy helyzetét, második helyen az alacsony béreket, harmadik helyen pedig a kivándorlást jelölik meg.

Milyen felmérések eredményei alapján állítja ezt?

Egytől-egyig minden kutatás ezt mutatja. Ha megnézi a Századvég felméréseit, abban is ezt találja. Persze, lehet úgy feltenni a kérdéseket egy közvélemény-kutatásban, mint a nemzeti konzultációkban teszik, hogy konkrét témában és csak egyféleképpen lehet jól válaszolni.

Mit értenek közös európai migrációs politika alatt? Támogatják például az állandó, felső korlát nélküli szétosztási mechanizmust, az kötelező betelepítési kvótát? A „migránsvízum” bevezetését, a név nélküli „migránskártyákat”?

Ezek mind kiragadott pontok. Szerintünk a tömeges migráció kiváltó okait kell megszüntetni, a kibocsátó országokat stabilizálni, felszámolni a szegénységet, az élelmiszerhiányt és az emberkereskedelmet.

A magyar kormány álláspontja szerint is helyben kell megoldani a migrációt gerjesztő problémákat. Ezek szerint az MSZP ebben a kérdésben egyetért a kormánnyal.

Ebben a részében egyetértünk. Az Európai Bizottság szerint is helyben kell segíteni, és közös európai megoldásra lenne szükség, amelynek része az is, hogy segíteni kell a migráció által leginkább sújtott országokat, Olaszországot és Görögországot.

Az MSZP EP-képviselői több olyan bizottsági kezdeményezést és jelentést is megszavaztak, amelyek a bevándorlást támogatják. Ilyenek voltak például a felső határ nélküli betelepítési kvóta és az állandó kötelező szétosztási mechanizmus, vagy a legális bevándorlási útvonalak létrehozásának szükségességéről szóló jelentések. De megszavazták azt is, amely szerint pénzügyi szankciókkal kellene sújtani azokat a tagállamokat, amelyek nem akarnak részt venni a bevándorlók újraelosztásában. Ez alapján nem tűnnek túlzottan bevándorlásellenesnek.

Ebben a kérdésében szerintem van egy állítás, kezdjük ennek cáfolatával. Az MSZP soha nem támogatta a bevándorlást, de mindig támogatta azt a törekvést, hogy közös válaszokat, valódi megoldásokat találjunk a migrációs válságra. Ezzel szemben a Fidesz csak a saját belpolitikai céljaira használja a migrációs ügyet, és a megoldás helyett a krízis fokozásában érdekelt. A bevándorlási kvóták alapján kötelezően be kellett fogadnunk összesen néhány ezer embert. Ezeket Orbán Viktor be is fogadta. Ugyanúgy, ahogy befogadtak több tízezer külföldi, ukrán, orosz kínai állampolgárt, köztük bűnözőket is letelepedési kötvényekkel. Akkor ki a bevándorláspárti? Azokat az embereket, akik háború elől menekülnek, nekünk európaiaknak közösen kell segítenünk.

Ha Ausztria akkor úgy viselkedett volna a menekültekkel, mint ahogy jelenleg a kormány teszi, akkor mi lett volna a magyarokkal?

Nem értem mire gondol. Épp most mondta, hogy a kormány befogadta a menekülteket!

Arra gondolok, amilyen gyűlölettel kommunikál a kormány, ahogyan uszít a menekültek ellen.

Ön komolyan párhuzamot von az ötvenhatos menekültek és a Közel-Keletről érkező, nagyobbrészt iszlám vallású illegális bevándorlók között?

Nem, ne forgassa ki a szavaimat! De ha már muszlimokról beszélünk, Orbán Viktor egyik legjobb barátja Erdogan, a török miniszterelnök. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy Orbán Viktor teljesen mást kommunikál, mint amit cselekszik. Nem támogatjuk a migrációt, de nem is az a lényeg, hogy mi hogyan állunk ehhez a kérdéshez, hiszen nem mi vagyunk kormányon. De nem kell aggódni, ha kormányra kerülnénk

Közös európai megoldást szeretnénk, de számunkra mindig a magyar emberek szempontjai az elsődlegesek.

Az MSZP nemrég megszavazta a kormány családvédelmi akciótervét. Ezek szerint egyetértenek a kormány családpolitikájával?

Mi a magyar emberekkel értünk egyet, nekünk a magyarok véleménye a legfontosabb. Sok bajunk volt a tervvel, de amíg egy család is van Magyarországon, akinek a csomag egyes elemei valódi segítséget nyújtanak, amit másképpen nem tudna megkapni, addig kötelességünk igent nyomni. Akkor is, ha nem mindennel értünk egyet. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy találtunk olyan elemet is a csomagban, amiről úgy tűnt, hogy a Fidesz egyetért az MSZP egyes családpolitikai elképzeléseivel.

A közelmúltban épp a családpolitikáról folytatott nyilvános vitát Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkárral. Mit szól ahhoz, hogy ön még az ellenzéki sajtó beszámolói szerint is alulmaradt ebben a vitában?

Van egy nagyszerű, Vitray Tamáshoz köthető mondás erre. „Aki felülkerekedik, az alulmarad”. Így vagyok ezzel a vitával is. Egyébként sem kell mindig minden vitát megnyerni. Politikusi betegség azt gondolni, hogy egy vitának csak akkor volt értelme, ha győztesen hagyjuk el a harcmezőt.  Én könnyedén elfogadom, ha többen látták győztesnek Novák Katalint.

kinek az egyik, kinek a másik fél tetszik jobban. MSZP-s képviselőtársaimmal már oly sokszor kezdeményeztünk fontos intézkedéseket a magyar családok támogatására. Ilyen az anyasági támogatás háromszázezer forintra emelése, a meddőségi kezelések állami támogatásának növelése, az apáknak járó pótszabadság megduplázása, a bölcsődei gondozási díj eltörlése, a családi pótlék, a GYES és GYET megduplázása, az egyedülállók, tartósan beteg vagy fogyatékos gyereket nevelők kiemelt támogatása vagy a a kisgyermeket nevelő családok kilakoltatásának tilalma.De szeretnének elérni, hogy az élettársi viszonyban élők számára is biztosított legyen minden segítség, az iskolakezdéshez bevezetni egyhavi támogatást, a lakásfenntartási támogatás visszaállítását, szociális bérlakás-rendszer kialakítását és az albérlet-támogatás bevezetését. Tényleg olyan nagy hiba kiállni ezek mellett? A Fidesz-KDNP képviselői – Novák Katalint is beleértve – mind leszavazták a családokat ténylegesen segítő intézkedéseinket.

Fotók: Földházi Árpád