Jobbik: Pártok feletti megoldás kell a devizahitelesek megsegítésére

Az egyszülős családok családi pótlékának emelése, a 4-es metró beruházása miatt zajló nyomozások és nagyköveti kinevezések is szóba kerültek hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések órájában.

Családi pótlék

Szél Bernadett LMP-s képviselő az egyszülős családok családi pótlékának 13 700 forintról 20 ezer forintra emelését szorgalmazta. A szegénységi kockázat ezekben a családokban akkora, mint a nagycsaládokban – mutatott rá. Orbán Viktor miniszterelnök erre azt mondta: a kormány minden családtámogatási formát hajlandó emelni, amely munkához kötött. Az LMP-s politikus viszonválaszában kérte a tartásdíjak rendezését is. A miniszterelnök ezt is úgy kommentálta: a kormány minden olyan javaslatot támogat, amely a tartásdíj egyszerűsítéséről, korrektté alakításáról szól.

4-es metró

Budai Gyula fideszes képviselő azt kérdezte a legfőbb ügyésztől, hogyan állnak a 4-es metró beruházásával – „minden idők legnagyobb korrupciós botrányával” – kapcsolatos nyomozások. Emlékeztetett: az OLAF jelentése szerint a projekt egyharmadát, 166 milliárd forintot elloptak, elcsaltak 2002-2010 között. A brit csalás elleni hivatal szerint pedig az Alstom-vezetők 2,7 millió euró kenőpénzt juttattak a metróberuházással kapcsolatban magyarországi baloldali politikusoknak, kapott a pénzből például Medgyessy Péter volt kormányfő feleségének cége – tette hozzá.

Polt Péter legfőbb ügyész azt válaszolta: két nyomozás zajlik, az egyik a Központi Nyomozó Főügyészségen a járműbeszerzésekre vonatkozó Alstom-szerződések ügyében. Kifejtette: a büntetőeljárásnak jelenleg három gyanúsítottja van, és „további gyanúsításra is sor fog kerülni”. „Úgy reméljük, hogy az aktív vesztegetőktől el fogunk jutni a passzív vesztegetőkig” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a december 3-án lejáró nyomozási határidőt meghosszabbítják. A másik nyomozás az OLAF-jelentés alapján indult, ezt a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja, jelenleg tanúkihallgatások, iratbeszerzések és jogsegély-előkészítés van folyamatban, ennek a nyomozásnak a határideje 2018. január 23., de ezt is biztosan meghosszabbítják – közölte Polt Péter, úgy összegezve: súlyos bűncselekmények történtek, a személyi felelősség kiderítése a cél.

Nagykövetjelöltek

Mesterházy Attila MSZP-s képviselő arról beszélt, hogy a külügyminiszter az elmúlt 2,5 hónapban több mint 20 nagykövetjelöltet delegált meghallgatásra a külügyi bizottságba. „Hova ez a sietség?” – kérdezte. Emlékeztetett, 2009-ben a fideszes Németh Zsolt a nagyköveti kinevezések felfüggesztését kérte a választásokig. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt válaszolta: az új külügyi törvényben azt terjesztette elő a tárca, hogy a nagyköveti terminus 5 év legyen, Mesterházy Attila azonban ezt 4 évre csökkentette volna, amit támogattak is. A 4 év pedig jó néhány nagykövet esetében most jár le, ezért kell nagyköveteket jelölnie – közölte, hozzátéve: azért most hallgatják meg a leendő külképviselet-vezetőket, mert a külügyi bizottság a jövő év első felében csak „limitált számban” ülésezik majd.

Mesterházy Attila azt is kifogásolta, hogy például olyan helyettes államtitkár lesz nagykövet, aki a keleti nyitásért felelt, ami szerinte azt jelenti, hogy ez a külpolitikai cél megbukott. Szijjártó Péter erre azt mondta: a déli és a keleti nyitásért felelős helyettes államtitkár is jól végezte a dolgát. Leendő nagyköveti munkájukat egyébként az MSZP is támogatta – jegyezte meg.

Devizahitelesek

A jobbikos Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy egyfajta szakmai konszenzust szeretne elérni a devizahitelesek megsegítése érdekében. Mint kiemelte: van 140 ezer ember, akiken nem tudtak, vagy nem akartak segíteni, és 90 napot meghaladó tartozásuk könnyen kilakoltatáshoz vezethet. Bár a moratórium most eltolja a problémát, de végső megoldást nem jelent – hangsúlyozta a jobbikos politikus. Azt szorgalmazta, hogy pártok feletti megoldást találjanak, s azt kérdezte: mit üzen a kormányfő ezeknek az embereknek?

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában felsorolta a probléma megoldására hozott kormányzati intézkedéseket, közte a végtörlesztést, az árfolyamgátat, a bankok elszámoltatását, a forintosítást, az áron aluli árverések tilalmát, a kilakoltatási moratórium kiterjesztését. Kiemelte: a magyar parlament az elmúlt években jól dolgozott, nagyon fontos törvényeket fogadtak el. Az áron aluli árverezés tilalmáról szóló törvény megalkotása után ma egyetlen családot sem lehet kiforgatni a lakásvagyonából, senkit nem fenyeget a kilakoltatás és mindig meg tudták akadályozni eddig azt is, hogy ez tömeges méretű legyen. Kitért arra is, hogy ennek érdekében mindig együttműködtek az önkormányzatokkal

Magyarország olyan ország, amire a legkevésbé jellemző az európai kultúrkörben, hogy az embereket ki lehet tenni az otthonaikból. Hozzátette: minden értelmes párbeszédnek hívei. Ugyanakkor felidézte, hogy a devizahitelek betiltásáról szóló törvényt, és a bankok általi egyoldalú kamatemelések korlátozását Vona Gábor nem szavazta meg, s hasonló volt a helyzet az árfolyamgát esetében is, ezt sem a pártelnök, sem a Jobbik-frakció nem szavazta meg.

(MTI)