Vita Paksról: ki néz hülyének kit?

A paksi bővítésről szervezett konferenciát az LMP pártalapítványa, az Ökopolisz. A szerdai rendezvény kerekasztal-beszélgetésén az LMP-s Ungár Péter mellett a szocialista Tóth Bertalan és a jobbikos Kepli Lajos vett részt, ezután pedig Szél Bernadett, az LMP társelnöke és Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár vitatkozott Paks II-ről. Bár Csepreghy rögtön az elején meg is jegyezte: tisztában van vele, hogy ellenséges közegben van, azért az MSZP és a Jobbik is megkapta a magáét az LMP-sektől atomenergia-ügyben.

Paks II a szuverenitásról és a korrupcióról szól

Abban nagyjából egyetértett a kerekasztal-beszélgetésen részt vevő három ellenzéki politikus, hogy a korrupciós kockázata nagyon magas a paksi beruházásnak, és, hogy az orosz hitel részleteinek a titkosítása miatt még azt sem lehet tudni, milyen feltételekkel lehetne a szerződést felmondani. Az atomenergia ellen általában viszont nem állt ki se a Jobbik, se az MSZP, bár utóbbi legalább támogatná az LMP népszavazási kezdeményezését Paks II-ről.

A szocialista Tóth Bertalan szerint a paksi bővítés nem elsősorban energiapolitikai, hanem inkább gazdaságpolitikai, szuverenitási és korrupciós kérdés. Szerinte a Bizottság csak azért okézta le a beruházást, mert

(A Bizottság paksi bővítéssel kapcsolatos döntését egyébként épp a múlt héten vesézték ki közgazdászok és a paksi bővítésért felelős kormánybiztos részvételével egy másik rendezvényen: erről szóló cikkünk itt olvasható.)

Szuverenitási kérdést ott lát a dologban a szocialista politikus, hogy hosszú időre elköteleződünk egy orosz állami banknak, „Putyin pedig nem arról híres, hogy ha ad valamit, akkor semmit ne kérne cserébe”.

A jobbikos Kepli Lajos érdekes módon nem a szuverenitást, hanem a korrupciót emelte ki fő problémaként. Felidézte, hogy az időközben a paksi bővítésért felelős miniszterré kinevezett Süli János paksi polgármester azt mondta a bizottsági meghallgatásán a korrupciót firtató kérdésre, hogy a korrupciót nem lehet megakadályozni, az ilyen nagy beruházásoknál mindig jelen van. 

– jegyezte meg Kepli, aki azt ígérte: ha a Jobbik kormányra kerül, akkor átvilágítják az egész beruházás iratait, és feloldják a titkosítást ott, ahol indokolatlannak ítélik. Csak ennek ismeretében tudnak majd dönteni arról, hogy mi legyen a beruházással, de tulajdonképpen rá is érnek, mert várhatóan 2018-ig egy kapavágás sem lesz – mondta.

Pártja energiapolitikai nézetei kapcsán Kepli megtalálta azt a kérdést, amiben a Jobbik áll középen a zöldenergiát abszolutizáló LMP és a megújulókat teljesen ellehetetlenítő Fidesz között. Mint mondta, a Jobbik szerint az atomenergia és a zöldenergia nem zárja ki egymást, és hosszú távon számolni kell a megújulókkal, amikor majd pótolni kell a kieső kapacitásokat.

A korrupciós kockázatok kapcsán teljes volt az egyetértés. Az LMP-s Ungár Péter úgy fogalmazott: lassan ez már „nem egy rendes magyar korrupciós ügy, hanem nemzetközi”. 

Az EU-s engedélyeztetési eljárás ugyanis úgy zajlott, hogy kötöttek egy oroszbarát német lobbistával egy szerződést, hogy átmenjen a Bizottságon az ügy – fejtette ki Ungár. Szerinte az ilyen bővítések a világon mindenhol tele vannak korrupcióval,

Az LMP elnökségi tagja azt is felidézte: a Fidesz „egy általa megrendelt Rotschild-tanumány alapján hazudja azt”, hogy Paks II lenne a garanciája az olcsó áramnak és a rezsicsökkentésnek – ennyit a globális összeesküvésről, tette hozzá ironikusan.

Ungár megdicsérte a szocialistákat és kiosztotta a Jobbikot

Keményebben pártpolitizálni egyébként csak az LMP elnökségi tagja, Ungár Péter kezdett. Azzal kezdte, hogy a közönség derültségére elárulta: a CEU-n végzett környezetvédelmi szakot, majd megdicsérte a szocialistákat, amiért – egyébként a Mandiner kérdésér – bejelentették: támogatják az LMP paksi bővítéssel kapcsolatos népszavazási kezdeményezését, és ha valamelyik kérdést átengedi az NVB, segíteni fognak aláírást gyűjteni.

Ungár ezután nekiment a Jobbiknak: bajnais stílussal vádolta Vona Gábort, amiért a szocialistákhoz hasonló egyértelmű állásfoglalás helyett csak egy Szél Bernadettnek írt, konkrétumok nélküli nyílt levélre futotta a részéről. „Pedig egy nemzeti szuverenitásért aggódó pártnak ez kellene, hogy legyen az első kérdés” – jegyezte meg Ungár.

Az LMP elnökségi tagja arra is kíváncsi volt: vajon a Jobbik, ha kormányra kerül,

Ungár szerint nem kellene 2018-ig várni, és egyáltalán nem biztos, hogy nem lesz addig egy kapavágás sem, hiszen a Fidesz számára Paks II presztízskérdés. Azt viszont a titkosítás miatt nem tudjuk, hogy milyen feltételekkel lehet felmondani a szerződést: „nem értem, hogy egy ilyen szerződés megkötése hogyan fér össze a nemzeti érdek képviseletével” – tette hozzá az LMP politikusa. Azt is hangsúlyozta: Paks I le fog járni, és ha azt a kieső kapacitást zöldenergiával akarjuk pótolni, akkor már rég el kellett volna kezdeni ezt előkészíteni.

„Már most késésben vagyunk, és 2018 után is abban leszünk. Minden egyes nap, amikor a kormány nem telepít napelemfarmokat Magyarországra, elpocsékolt idő” – összegzett Ungár. 

Csepreghy autólízingeléshez hasonlította az atomerőműépítést

A rendezvény második felében Szél Bernadett, az LMP társelnöke és Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára vitatkozott. A vitát moderáló Hargitai Miklós külön megköszönte az államtitkárnak, hogy vállalta a vitát, bár ironikusan hozzátette: „már volt erről egy beszélgetésem Csepreghy Nándorral, aztán másnap megszűnt a Népszabadság”.

Az államtitkár erre a megjegyzésre kényszeredett vigyorgással válaszolt, Szél Bernadett atomellenes felvezetőjére pedig Csepreghy úgy reagált: tisztában van vele, hogy ellenséges közegben van, és nincsenek illúziói, hogy bárkit meggyőz, de legalább hangozzanak el a kormányzati érvek.

Az első kormányzati érv az volt, hogy

És mivel a paksi bővítés a választások kiemelt témája volt, ezért akik a Fideszre szavaztak, azok a paksi bővítésre is szavaztak – vonta le a konklúziót Csepreghy. Szél Bernadett erre úgy reagált, hogy Csepreghy már az elején elsütötte azt az érvet, amit főnöke, Lázár János csak a végén szokott, mikor már kifogyott a szakmai érvekből.

A második kormányzati érv az LMP-nek szánt kioktatás volt: az államtitkár elmagyarázta, hogy szerinte egy zöld pártnak milyen szempontokat kellene figyelembe vennie Paks II-vel kapcsolatban. Például az energiabiztonságot, a kiszámíthatóságot, az energiafüggőségi viszony diverzifikálását, és azt, hogy az atomenergia esetében szerinte gyakorlatilag nulla a károsanyag-kibocsátás. 

A kormányzati érvek harmadik csoportja egyfajta hasonlatcsokor volt. Például a fukusimai katasztrófa utáni elővigyázatosság igényével kapcsolatban Csepreghy úgy reagált, hogy a közlekedés fejlődése se során vetettek el egész technológiákat, csak azért, mert volt egy baleset. Szél azon felvetésére, hogy az orosz hitelből az oroszokkal megépített új blokkokkal függőségbe taszítja a kormány Magyarországot, az államtitkár még kreatívabb metaforával rukkolt elő:

Ki néz hülyének kit?

Szél Bernadett vehemens viszontválaszában a Fidesznek és a szocialistáknak is címezve kijelentette, hogy „ezt az országot harminc éven át az atomlobbi irányította”, a Fidesz újabban a szélerőművek telepítését is ellehetetleníti; ráadásul hatalmas kockázatot vállal azzal, hogy terrorveszélyes időkben az áramkapacitás hatvan százalékát az ország közepére telepíti, ahelyett, hogy decentralizáltan elhelyezett megújuló energiaforrásokra építene. Ráadásul az energiahatékonyság előmozdításában sem jeleskedik a kormány, hiszen az erre fordíható EU-s támogatást az állami intézményeknek csoportosították át ahelyett, hogy a lakosság pályázhatott volna rá – sorolta az LMP társelnöke.

Azzal kapcsolatban, hogy az atomenergia tiszta lenne, leszögezte: az atom a legkoszosabb energia, hiszen nem tudjuk, mit csinálunk az atomszeméttel. Ez, ahogy azt Szél is elmondta, kivételesen nem a Fidesz hibája egyébként, hanem globális probléma. (A Mandiner is átfogó riportban foglalkozott a témával)

Szél külön sérelmezi, hogy a Paks II-ből származó atomszemetet a szülővárosa közelében, a Pécs melletti Bodán akarják „elsuvasztani”. Csepreghy azon ellenvetésére, hogy mindössze 85 köbméter atomhulladékról van szó, Szél indulatosan azt mondta: 

Ennyi idő alatt bomlik ugyanis le a radioaktív szemét. „Az lehet, hogy önöket nem érdekli, mi lesz a dédunokáinkkal, de nem csak azért vagyunk felelősek, amit most csinálunk, hanem azért is, amit itt hagyunk magunk után” – érvelt az LMP társelnöke, aki azt is tudni akarta: megkérdezik-e majd népszavazáson Pécs és a szomszédos falvak lakóit arról: akarják-e, hogy évezredekig sugárzó hulladékot ássanak el a környéken.

Csepreghy erre a kérdésre csak sokadik nekifutásra volt hajlandó válaszolni, akkor is csak kitérően annyit mondott: a kormány nevében nem ígérhet semmit egy ilyen népszavazással kapcsolatban. Ezek után még egyszer felemlegette a Fideszre és az LMP-re leadott szavazatszámok közti különbséget, és megjegyezte, hogy Szél Bernadett hülyének nézi őt és mindenkit, aki pártolja az atomenergiát.

Ezt Szél kikérte magának, és felszólította Csepreghyt, hogy vonja vissza kijelentését. Miután az államtitkár ezt nem tette meg, az LMP társelnöke kijelentette: bunkósággal nem lehet helyettesíteni a szakmai érveket.

(Fotók: Ökopolisz FB)