Harcz Endre autókat mos és emellett Európa legnagyobb egybefüggő fügeültetvényét üzemelteti Dél-Zalában.
A dél-zalai lankákon a mediterrán gyümölcsök egy része, a füge, a datolyaszilva, vagy a kivi, vígan elélnek. Így jött Harcz Endre ötlete, hogy belevág az egzotikus kertészkedésbe. „A dombtetők, fennsíkok és a déli fekvésű domboldalak mind megfelelőek egzotikus kertészkedésre itt a térségben, de például a fagyzugos helyek, például a völgyek, aztán Kiskanizsa lapályos részei, vagy a Principális-partja, ahol a hideg sokáig megül, csak részben alkalmasak arra, hogy a mediterrán különlegességünk termést hozzon." – elemzi Harcz a dél-zalai növénytermesztési kilátásokat a Kanizsa című hetilapnak.
Az autók mosásával is foglalkozó nagykanizsai gazda jelenleg a Fügeliget Kft. ügyvezetője és Dél-Zalában datolyaszilvát és fügét termeszt nagyüzemben. „A füge pont az a növény, ami öntözést sem nagyon igényel, ugyanis jól tűri a szárazságot. Ha viszont öntözzük, akkor számítsunk arra, hogy rettentően »nekiindul« és elbokrosodik. A kivi ennek az ellentettje: a sok napsütés mellett öntözni kell éjjel-nappal, rengeteg vizet igényel a megfelelő fejlődéshez. A datolyaszilva szintén szereti a napsütést, amúgy átlagosnak nevezném az öntözővíz-kívánalmát.” – állítja Harcz Endre, akinek a mediterrán növények termesztése nagyon bejött az utóbbi években.
„A fügeültetvényt félezer csemetével kezdtük 2010-ben, mára közel háromszorosára nőtt a fügés területe, mérete eléri a hat hektárt. Ennél több növényt már nem tervezünk, és tudomásom szerint ezzel is rekorderek vagyunk.” A Fügeliget Kft. ugyanis jelenleg minden bizonnyal Európa legnagyobb, egybefüggő fügeültetvényével rendelkezik. Harcz állítása szerint sem a spanyolok, sem az olaszok nem foglalkoznak nagyüzemi fügetermesztéssel, ugyanis ezt a cserjét kevésbé kezelik haszonnövényként, mint a kivit, a narancsot, az olívát vagy a szőlőt.
Az üzletet úgy fejlesztenék, hogy fügelekvár-üzemet rendeznének be, miközben kompótot és aszalványt is készítenének. Jelentkező vevő bőven van, ahogy a gazda mondja: „Van úgy, hogy Budapestről, sőt, az ország másik végéről eljönnek ide, Dél-Zalába azért, hogy 20–30 kilót vásárolhassanak belőle. Vagy épp a szomszéd faluból”.
Kép: Dr. Papp Attila // Kanizsa
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Idén csak mutatóba lesz magyar őszibarack, kajszi és cseresznye, méghozzá aranyáron.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
Úgy néz ki kezdenek elcsitulni az indulatok.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
A Kárpát-medencében élő, de külföldi származású embereket mutatnak be, akik itt leltek hazára az évek során.
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Megdöbbentő, hogy erre nem gondoltak az EU vezetői.
