Márciustól újra elhelyezkedési juttatást kapnak azok a meghatározott feltételeknek megfelelő közfoglalkoztatottak, akik azelőtt munkát találnak az elsődleges munkaerőpiacon, hogy megszűnne a közfoglalkoztatotti jogviszonyuk.
Március elsejével ismét elindul a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program, amelyben elhelyezkedési juttatást, „egyfajta bónuszt” kaphatnak a versenyszférában a közfoglalkoztatási jogviszony vége előtt munkát találók – tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára az MTI-t. Cseresnyés Péter szerint a program több ezer közfoglalkoztatott elhelyezkedését segítheti elő a versenyszférában.
Az államtitkár úgy vélte, a támogatás ösztönzést jelent a közfoglalkoztatottak számára, hogy még a közfoglalkoztatási jogviszonyuk lejárta előtt elhelyezkedjenek a versenyszférában, ahol magasabbak a bérek, amit kiegészít az elhelyezkedési juttatás is. A juttatás összege megegyezik a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegével, 22 800 forinttal, amelyet havi bontásban, utólagos folyósítással kapnak meg a jogosultak – ismertette.
Az államtitkár közölte: a kormány célja, hogy növelje a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra visszalépők arányát. Segíteni kell a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedését, hogy a kellő motivációval, szakképzettséggel rendelkező, munkára kész és képes személyek ne a közfoglalkoztatásban vegyenek részt, hanem a versenyszférában helyezkedjenek el – közölte Cseresnyés Péter.
Az elhelyezkedési juttatás azokat illeti meg, akik a legalább egy hónapja fennálló közfoglalkoztatási jogviszonyuk helyett a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül határozatlan idejű vagy legalább egy évre szóló határozott idejű munkaviszonyt létesítenek az elsődleges munkaerőpiacon és akik a kérelem benyújtását megelőző két éven belül legalább 180 napig közfoglalkoztatási jogviszonyban álltak – ismertette.
Az év végéig tartó programot az NGM koordinálása mellett a fővárosi vagy megyei kormányhivatalok és a járási vagy fővárosi kerületi hivatalok valósítják meg.
(MTI)
Mi az igazság a magyar gazdaság helyzetét tekintve? Recesszió van vagy növekedés? Mennyit takarítanak meg a magyar családok? Miért fogyaszt többet Luxemburg? Mit jelent a magyar gazdaság kitettsége, miért jó keleti nyitás, és mire számíthatunk? A magyar gazdaság forró kérdéseit vitatták meg Tusványoson.
Kíváncsian várjuk, hányan maradnak ügynökök így a terepen, hogy le kell költözniük az emberek közé a hóhatár feletti villából.
A legalacsonyabb jövedelmű csoportok reálbérei nőttek a legnagyobb arányban.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, a tiszás politikusok nemhogy nem szégyellik, hogy a saját országuk ellen dolgoznak, hanem büszkék, rá és ez a céljuk.
A nagyberuházások, így a CATL, a BMW és a BYD fokozatos felfutása a második fél évtől élénkítheti a foglalkoztatást és csökkentheti a munkanélküliséget.
Átlagosan 13,2 százalékkal nőtt tavaly a bruttó kereset a KSH szerint, a nettó átlagbér 500 ezer forint fölé emelkedett, a költségvetési szférában pedig gyorsult is a bérnövekedés.
Olyan csodás ívben dobtad a telefont a Dunába, hogy elmúlt az aszály, megáradtak a patakok, kivirágoztak a mezők.
Nemcsak anyagilag mentek messzire Ukrajna támogatásában. Retorikailag is – fogalmazott a védelmi miniszter.
