Az Európai Bizottság lezárta azt a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárást, amelyet a paksi atomerőmű felújításával kapcsolatban, a közbeszerzések ügyében indított – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten. A tárcavezető emlékeztetett, hogy a brüsszeli testület két éve indított eljárást, a mostani döntés pedig azt jelenti – mondta –, hogy a bizottság nem vitatja Magyarországnak azt a jogát, hogy megállapodjon Oroszországgal az erőműépítésről és a hitelfelvételről.
Akik ezzel kapcsolatban mást állítottak – például Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője –, azok „látványos vereséget szenvedtek” – fogalmazott Lázár János, aki szerint Jávor Benedeknek érdemes volna megfontolnia a politikai pályafutása folytatását. A miniszter mindezek alapján reális esélyt lát arra, hogy 2017-2018-ban megkezdődjön a paksi kapacitásfenntartással kapcsolatos építkezés.
Vita lesz a kvótáról
Lázár János beszélt arról is, hogy szerinte súlyos vita várható arról, hogy az unió a Juncker-féle kötelező, vagy a szlovák elnökség által javasolt rugalmas betelepítési kvóta útját járja majd. Megerősítette: Magyarország elutasítja a kötelező mechanizmust, azonban egyelőre nem áll győzelemre.
Fontosnak nevezte a nemzeti konzultációt és a népszavazást, ugyanakkor jelezte: az alaptörvény módosítása egyértelművé tette volna a helyzetet. Ismertette azt is, hogy az Alkotmánybíróság jövő héten fogja tárgyalni Székely László ombudsman beadványát, amelyben alkotmányossági kérdéseket vetett fel a betelepítéssel kapcsolatban.
Új KRESZ jöhet?
A tárcavezető közölte azt is, hogy Magyarország kész felülvizsgálni az unió kohéziós politikáját, ugyanakkor értékelése szerint a pénzek elvonásával kapcsolatos nyomásgyakorlási kísérletek az amerikai elnökválasztás óta „gyengébb lendülettel jönnek”.
A miniszter azt is bejelentette, hogy hétfőn szerb-magyar közös kormányülés lesz, amelynek egyik fő témája az illegális bevándorlás.
Lázár János közölte azt is: kerekasztal-tárgyalást indít a kormány az érintett érdekképviseletekkel az autózásról, annak adminisztratív terheiről, az üzembe helyezés és az üzemben tartás költségeiről. A miniszter jelezte, megfontolandónak tartja egy új KRESZ megalkotását is. Azt is mondta, hogy Magyarországon a többi visegrádi országban fizetendőhöz képest magasabbak például egy új autó üzembe helyezésének költségei.