2014-ben az országgyűlési választás előtt két héttel több mint 16 ezren szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, a 2014. májusában rendezett európai parlamenti választás előtt két héttel pedig 2400-an szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben. 2008-ban, az utolsó népszavazáson, a szavazás napján a külképviseleti névjegyzékben 3275 választópolgár szerepelt.
A szeptember 24-i határidő jogvesztő, utána már senkit nem lehet felvenni a külképviseleti névjegyzékbe. Amikor valakit oda felvesznek, a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékében feltüntetik, hogy a választópolgár a külképviseleti névjegyzékben szerepel. A szavazóköri névjegyzék kinyomtatott példányán nem jelennek meg a külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgárok, így biztosítható, hogy egy választópolgár ne szavazhasson a külképviseleten és a lakóhelye szerinti szavazókörben is.
Helyi irodában, vagy a valasztas.hu-n lehet benyújtani a jelentkezést
A választópolgár a külképviseleti névjegyzékbe történt felvételét követően meggondolhatja magát, így ha mégis Magyarországon szeretne szavazni, akkor ugyancsak szeptember 24-ig kérheti, hogy töröljék a külképviseleti névjegyzékből, és vegyék vissza a lakóhelye szerinti szavazókörbe. Lehetőség van arra is, hogy az a választópolgár, aki már jelentkezett a külképviseleti névjegyzékbe, megváltoztassa külföldi szavazásának helyszínét.
A külképviseleti névjegyzékbe történő felvételhez a választópolgárnak meg kell adnia személyes adatait, és meg kell jelölnie, melyik ország melyik külképviseletén kíván szavazni. Megadhat egy értesítési címet is, ha nemcsak a lakócímére kér értesítést a külképviseleti névjegyzékbe vételéről.