„Sarokba szorított patkányok!” – így fakadt ki az ukrán újoncokra egy toborzó
Nem egyszerű a vágóhídra küldeni embereket – erről beszélt Artem, a toborzótiszt a The Telegraph című lapnak, aki pontosan tudja, mennyire gyűlölik az emberek.
Az október 2-ai népszavazás a demokrácia próbája is – jelentette ki Kövér László kedden Jászberényben. Az Országgyűlés elnöke elmondta: egész Európa „belelustult a jólétbe”, elvesztette ellenálló képességét és saját sorsának a tönkretevője. A betelepítés ugyanakkor szerinte egy háború, amelyben nem használnak fegyvereket.
Nem túlzás történelmi döntésnek nevezni az október 2-ai népszavazást, amely Magyarország és Európa jövőjét is meghatározza – jelentette ki az Országgyűlés elnöke kedden, országjáró körútja első állomásán, Jászberényben. Kövér László a Déryné Rendezvényházban több száz érdeklődő előtt tartott fórumon arra szólított fel mindenkit, hogy szavazzon nemmel a kötelező betelepítési kvóta ellen. Támogassa mindenki a magyar kormányt, hogy „a saját nemzeti érdekeink szerinti küzdelmet az Európai Unió porondján megnyerje” – mondta a politikus.
Hozzátette: bár a brüsszeli központra közvetlenül nem kötelező érvényű a népszavazás eredménye, de arra még nem volt példa, hogy egy európai döntés „szembe ment volna" egy adott ország világosan kifejezett népakaratával.
A demokrácia próbája
A demokrácia próbája is, „amit itt csinálunk.” A magát demokratikusnak tartó, éveken keresztül demokráciából „leckét adó” Európai Unió a sikeres népszavazás után azon döntés előtt áll, hogy vajon sárba tiporja-e a magyar emberek által világosan kifejezett döntést – mondta Kövér László, amihez hozzáfűzte: szerinte ezt „nem lehet megcsinálni”. Ha lesz is ilyen szándék, könnyebb lesz megakadályozni, mint eredménytelen népszavazás esetén. Az nem kérdés, hogy az emberek több mint nyolcvan százaléka egyetért abban, hogy nemmel kell szavazni – mondta. A kormány célja, hogy Magyarországot magyar országnak tartsa meg – jelentette ki a politikus.
Kövér szerint Európa belelustult a jólétbe
Kövér László szerint egész Európa „belelustult a jólétbe”, elvesztette ellenálló képességét és saját sorsának a tönkretevője.
Európa nemcsak azért lett vonzó célpont, mert gazdaságilag erős, hanem mert „erő tekintetében le van maradva” – jegyezte meg. Európában egy párra 1,3-1,4 gyerek jut, miközben a migránsok esetében kettő fölötti ez a termékenységi mutató. 1920-ban, a trianoni békeszerződés idején annyi albán volt Koszovóban, mint amennyi magyar a Vajdaságban, körülbelül 600-700 ezer. Mára a vajdasági magyarok száma megfeleződött, miközben Koszovóban az albánok „kiszülték” a szerbeket – fűzte hozzá a parlament elnöke. A kormány népesedéspolitikája ezen szeretne változtatni, de ha nem sikerül, „lehet késleltetjük az elmúlásunkat erről a Földről, de előbb-utóbb jönnek más népek, és be fogják népesíteni a Kárpát-medencét, egész Európát” – mondta Kövér László.
Kövér: Ez egy háború, amelyben nem használnak fegyvereket
Brüsszel hamis érvének nevezte, hogy a betelepítésre a munkaerőhiány miatt van szükség, hiszen Európában 22 millió munkanélküli van, és több országban minden második fiatal állástalan.
Nem a munkaerő-utánpótlásról van szó, hanem arról, hogy Európa kulturális, vallási, etnikai arculatát akarják megváltoztatni – mondta. „Ez egy háború, amelyben nem használnak fegyvereket” – jelentette ki Kövér László, hozzátéve: a történelmi példák szerint az ellenségnek először az identitását kell elvenni, hogy aztán leigázhassák. Pócs János, a térség fideszes országgyűlési képviselője a fórum előtti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: nem lenne bajban Európa, sem Magyarország, ha Brüsszel, az Európai Unió ugyanazokat a lépéseket tette volna meg, mint a magyar kormány.