Politikai vitanapot kezdeményez a Fidesz-KDNP a kötelező betelepítési kvótáról

Parlamenti vitanapot kezdeményez a Fidesz-KDNP a migrációról, a kötelező betelepítési kvótáról – közölte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok évadnyitó frakcióülését követő pénteki sajtótájékoztatón, Lillafüreden.

A háromnapos kihelyezett tanácskozás után a politikus azt is megerősítette: határozati javaslatban kérik majd a kormányt arra, indítson tájékoztatási kampányt a külföldre utazóknak, elsősorban a fiataloknak, felhívva a figyelmet a veszélyekre, a mindennapok közbiztonsága ugyanis rendkívüli mértékben romlott Európában.

Közölte: Orbán Viktor miniszterelnök hétfő reggel az európai nagybizottságban tájékoztatja a frakcióvezetőket, a bizottsági elnököket és a parlamenti tisztségviselőket a jövő héten esedékes tárgyalásokról. Hétfőn V4-egyeztetés lesz, a hét második felében pedig brüsszeli csúcstalálkozó. A Fidesz-KDNP által kezdeményezett migrációs vitanap a február 29-i üléshéten várható az Országgyűlésben.

Kósa: Van titkos egyezség az áttelepítésről

Kósa Lajos kifejtette: létezik egy nem nyilvános háttérmegállapodás az EU és Törökország között arról, hogy 400-500 ezer embert telepítenének át Törökországból az unióba. A jövő heti brüsszeli csúcstalálkozón derül ki – folytatta –, hogy megpróbálják-e ezt a forgatókönyvet elfogadtatni, aminek fő lépése a kötelező betelepítési kvóta erőltetése. Megjegyezte, az Európai Bizottság migrációs ügyekért felelős biztosa, Dimitrisz Avramopulosz már el is küldte ezzel kapcsolatos levelét Magyarországnak, követelve a betelepítés megkezdését.

Korábban a Magyar Idők írt arról, hogy Orbán Viktor a frakcióülésen titkos török-német paktumról beszélt, de később Szijjártó Péter azt mondta: biztos információjuk nincs ilyesmiről, de ez az információ híresztelésként felmerült.

Kósa szerint egy másik forgatókönyv is veszélyes, ebben az esetben ugyanis Törökország nem fogja megállítani a bevándorlóhullámot — mondta a frakcióvezető. Nemzetközi becslésekre hivatkozva jelezte, 30-38 millió között van azok száma, akik már elhagyták az otthonukat.

„Az emberek biztonsága nem alkukérdés”

A terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alaptörvény-módosítási tervet firtató kérdésre a fideszes politikus azt mondta: a magyar emberek biztonsága nem lehet pártpolitikai kérdés. Más európai országokban is elfogadtak ilyen javaslatokat, amelyek a terrorveszély kapcsán bővítik az állam, a kormány a lehetőségeit, és felhatalmazást adnak ideiglenesen alapjogok korlátozására – hívta fel a figyelmet.

Szavai szerint a tervezett alkotmánymódosítás ügyében „ellenzéki egységfront” alakult ki, sem az MSZP, sem a Jobbik nem támogatja. Megerősítette ugyanakkor, hogy a Fidesznek „az emberek biztonsága nem alkukérdés”.

Kósa: Ez volt a legnagyobb pedagógus-béremelés

A frakcióülésen téma volt az oktatás helyzete is, amellyel kapcsolatban Kósa Lajos azt mondta: a Fidesz-KDNP minden oktatási kérdés megvitatására nyitott, de úgy látják, hogy több felvetésben – például az óraszámcsökkentésben – a pedagógustársadalom sem egységes. Ezért szakmai fórumon kell ezekről tárgyalni – közölte, hozzáfűzve: természetesen szabadon lehet tüntetni, de a tüntetés alkalmatlan fórum szakmai kérdések interaktív megvitatására.

A politikus a bérjellegű követelésekkel kapcsolatban jelezte: a pedagógusok a rendszerváltás óta a legnagyobb béremelésben részesültek az elmúlt időszakban.

Kósa Lajos arra is felhívta a figyelmet, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyar diákok terheltsége alacsonyabb az átlagnál. Az új tankönyvrendszerről azt mondta, hogy az jelentős költségcsökkenést eredményezett a családoknak.

Harrach: Versenyképes tudásra van szükség

Az oktatás ügyében Harrach Péter úgy foglalt állást: az oktatási kerekasztal nagy reményekre jogosít. „Olyan iskolában kell gondolkodnunk, ahonnan a gyermekek versenyképes tudással és a tisztességes élet esélyével kerülnek ki” – fogalmazott.

A frakcióülés témái közül kiemelte az otthonteremtési programot, amelynek célja a családok támogatása, a gyermekvállalási kedv növelése és a gazdaság élénkítése. A

KDNP frakcióvezetője szólt az építésügyi bürokráciacsökkentésről is, azon belül a 300 négyzetméternél kisebb ingatlanok építésügyi engedélyezési kötelezettségének eltörléséről. A politikus arra hívta fel a figyelmet: ez nem azt jelenti, hogy bárhogyan épülhetnek majd ezek az ingatlanok, hiszen a helyi és országos szabályok továbbra is érvényesek. Szerinte azonban ezután nagyobb felelősség hárul a tervezőkre.