Az M1-nek adott interjújában Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő elismerte: országa felkészületlen volt a migránshelyzetre, a horvát rendszer összeomlott a menekülthullám megérkezésekor. Az államfő az interjúban arról is beszélt: Magyarországra barátként érkezett annak ellenére, hogy a menekültválság némileg veszélybe sodorta a két ország kapcsolatát.
Felkészületlennek nevezte saját országát a migránshullám kezelésében a horvát államfő, aki arról is beszélt, hogy a rendszerük összeomlott, de nincs kapacitása Horvátországnak ilyen mértékű áradat kezelésére. Kolinda Grabar-Kitarovic az M1 aktuális csatornának adott exkluzív interjút szerdán.
A Horvát Köztársaság elnöke hangsúlyozta: barátként érkezett Magyarországra, Magyarország és Horvátország baráti szomszédos országok. Hozzátette: a migránskérdéssel kapcsolatos retorika ugyanakkor némileg veszélybe sodorta a két ország kapcsolatát, de ezt átmeneti állapotnak nevezte.
„Soha nem szép dolog a saját országunkat külföldön kritizálni, de el kell mondanom azt is, amit Horvátországban mondtam: felkészületlenek voltunk erre a helyzetre, bár hónapokkal ezelőtt számítani lehetett a migránshullám elindulására” – fogalmazott a köztársasági elnök. Hozzátette: Horvátország szeretne segíteni ezeknek az embereknek, de a menekülteket és migránsokat szét kell választani. A menekülteket segíteni kell, a migránshullám azonban meghaladta a kapacitásaikat. „Sok hónapot veszítettünk el, elmulasztottunk tárgyalni a szomszédos országokkal, Macedóniával, Szerbiával, Magyarországgal, Szlovéniával, Ausztriával és másokkal, Brüsszelben is elmulasztottuk ezt” – mondta.
A rendszer összeomlott
Azzal összefüggésben, amikor Horvátországot elérte a nagymértékű migránshullám, azt mondta: „be kell vallani, hogy a rendszer összeomlott, méghozzá néhány órán belül”. Hozzátette: ő már korábban is arra figyelmeztetett, hogy ennek a kérdésnek nem csak humanitárius, de gazdasági, társadalmi dimenziói is vannak. Leszögezte: Horvátország nem ellenzi a migrációt, nem kívánják megtiltani azt, hogy a bevándorlók belépjenek az Európai Unióba, ugyanakkor ellenőrizni szeretnék az eseményeket.
„Tudnunk kell, ki miért lép be Horvátországba, mik a szándékai, mik a céljai, hova megy tovább. Sajnos a rendszer ilyen formában nem működött” – mondta, hozzátéve: nem lett volna szabad előfordulnia, hogy a migránsok nem a határátkelőknél, hanem a zöldhatáron léptek be Horvátországba.
Végre kell hajtanunk a regisztrációt
A kontrollálatlan beáramlással összefüggésben azt hangsúlyozta, hogy Horvátországnak nem csak a schengeni térséghez való majdani csatlakozás, hanem a saját állampolgáraik biztonsága érdekében is érettséget kell mutatniuk. Leszögezte: a regisztrációt végre kell hajtani, nem lehet visszautasítani az ujjlenyomatadást. Hangsúlyozta: felelősségük a biztonság és biztosítani kell azt is, hogy a migránsok közt ne legyenek terroristák.
Hangsúlyozta: a megoldásra kell koncentrálni, de Európában jelenleg csak a hatásokat kezelik, ami elválaszt a valós problémától. Hosszú távú migránshullámról van szó, sokáig fog Európa küzdeni ezzel. Úgy vélte, a diplomácián, segélyezésen és egyéb tevékenységeken keresztül, együttműködve Törökországgal és Libanonnal, a gyökerénél kell kezelni a problémát. Emellett hosszú távú migránspolitikára van szükség, védeni kell az európai határokat – mondta.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A 2015-ös nagy migrációs hullám alapjaiban formálta át Nyugat-Európa nagyvárosainak társadalmi és kulturális arculatát.
A magyar miniszterelnök azt is elmondta, mi a legnagyobb baj Brüsszellel.
A lengyel Szejm képviselője a magyar miniszterelnök videójával kampányol a migránspaktum ellen.
Lebuktak az ellenzéki pártvezér emberei – megint.
Mutatjuk! Pontról pontra.
A cégvezetők gazdaságról alkotott képe ma jóval kiegyensúlyozottabb, mint 3 vagy 6 hónapja – derül ki a neves McKinsey felméréséből. Ez éles fordulat a korábbi pesszimizmus után, és a globális beruházási kedv visszatérését vetíti előre, bár az EU-s politikai problémák többeket elbizonytalanítanak.
Már csak 92 nap, kisbarátom, és felkenődsz a falra!
