Orbán: Ezek az emberek nem az életükért futnak, ők a német életet nézték ki maguknak

Orbán Viktor a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, a misszióvezetők előtt tartott több mint egyórás előadásában szinte kizárólag a bevándorlási helyzetről értekezett. Beszéde elején azért fogalmazott meg bírálatot, mert szerinte ma nincs európai terv a bevándorlási válsághelyzet kezelésére. A kvótarendszer tervéről úgy nyilatkozott: a magyar álláspont nem zárja ki, hogy valamikor értelmesen, fair módon lehessen beszélni a kvótarendszerről, „az időzítéssel van problémánk”.

A kvótarendszer a következményeket akarja orvosolni, mielőtt a bevándorlás okait kezelnék - mondta a kormányfő, aki szerint a fő ok az, hogy Európa nem képes ellenőrizni külső határait.

A kvóták kérdésére többször is visszatért, kifogásait sorolva azt mondta: nem világos, minek az arányát számítanák a kvóták meghatározásakor, nem tudni pontosan, hány emberről beszélnek, és nem garantálható az sem, hogy a bevándorlók valóban oda akarnak menni, és ott maradnak, ahová rendelik őket, az unióban ugyanis a személyek szabad mozgásának elve érvényesül.

Csak Európa nem készült fel

Orbán Viktor azt is kiemelte, hogy minden nemzetközi szereplő felkészült a jelenlegi helyzetre, Európa kivételével. Jelezte, hogy sem Ausztrália, sem az Egyesült Államok, sem Izrael, sem a Perzsa-öböl menti államok nem fogadnak be senkit.

Szavai szerint a konfliktusokat ott kell kezelni, ahol kialakultak, mert illúzió azt gondolni, hogy az Európába érkező migránsokat visszaküldhetjük. A kormányfő hangsúlyozta: „aki egyszer bejött”, annak a visszaküldése nagyobb politikai kockázatot, több emberi szenvedést jelent, mint a konfliktusok helyi kezelése. „Mindenki jobban járna”, ha pénzzel támogatnák azokat az országokat, ahol először fel lehet tartóztatni a bevándorlókat, és ha nem jönnének ide, az kisebb költséggel is járna – értékelt.

Szakadék a nép és az elit álláspontja között

Szerinte az európai államok 90 százalékában szakadék van a nép álláspontja és az elit politikája között, ami komoly probléma egy demokráciában, egy demokratikus rendszer nem élhet együtt hosszú távon ezzel a belső ellentmondással. „Ezt a különbséget egy darabig el lehet fedni, mondjuk irányított újságírással. Ha önök kinézik egy-egy ország sajtóját – én minden nap megnézem külön-külön –, nekem ne mondja senki, hogy ott nincs irányított újságírás! Bennünket vádolnak a sajtószabadság-problémával, de ha valaki kinyitja a teljes magyar sajtót, hogy hogyan értelmezi a menekültválságot, megnézi, hány hang szólal meg, hányfajta vélemény jelenik meg, hogyan futnak szanaszét ezek a vélemények, akkor egy sokkal színesebb palettát fog találni, mint az egyébként magukat – egyébként alaptalanul, de – fejlettebbnek gondoló országok sajtóját áttekintve. Ez nem filozófiai kérdés, meg sajtójogi kérdés, ez a tényeknek a kérdése! Minden reggel ott a bizonyíték, hogy ezekben a kérdésekben igenis létezik irányított vélemény. Én nem vádolok senkit azzal, hogy ő személyesen irányítja, még azzal sem, hogy politikai vezetők irányítják ezeket a véleményeket. Csak azt akarom mondani, hogy úgy vannak felépítve a nyugati társadalmak, hogy ott hosszú időn át – ez alatt több hetet értek, nem éveket –, bizonyos időtartamon keresztül lehetséges olyan politikát folytatni, megtámogatva a nyilvánossággal, amelyet egyébként a nép nagy része nem támogat. De ott sem lehet örökké!”

Magyarországon viszont a nemzeti konzultációval egyetértési pontokat hoztak létre az emberek és a kormány között, ami demokratikus módon stabilizálja a kabinet működését, és így a kormány kitart a menekültpolitikában – hangoztatta. Hosszan fejtegette azt is, szerinte hamarosan arról a kérdésről kezdődik vita, hogy egy országnak van-e joga kinyilvánítani: nem akarja külső beavatkozás hatására nagy arányban megváltoztatni kulturális, etnikai összetételét. Magyarországnak ebben a vitában azt az álláspontot kell majd képviselnie, hogy senki nem követelheti az ország megváltozását – jelentette ki, hozzátéve: Magyarországnak sincs joga ahhoz, hogy véleményezze más országok ilyen kísérleteit.

Romák és muzulmánok

Ezzel összefüggésben Orbán Viktor Magyarország történelmi adottságának nevezte, hogy együtt él néhány százezer romával, amit szerinte nem kifogásolhat senki sem így, sem úgy, de „mi sem támasztjuk senki felé azt az igényt (...), hogy ők is éljenek együtt egy nagy számú roma kisebbséggel”.

Fontosnak tartotta nyomatékosítani, hogy Magyarország nem képvisel „antiiszlám” álláspontot, és nem szeretné, ha – a bevándorlási kérdés miatt – megromlana a viszonya az iszlám civilizációhoz tartozó államokkal. Külön hangsúlyozta, hogy Törökország Magyarország barátja, ahogyan a Perzsa-öböl menti államok is, és a magyar kormány Iránnal is szeretné megtalálni a hangot.

Kiemelte továbbá, hogy a kormány értéknek tekinti a magyarországi muszlim közösséget, amelynek tagjai törvényes alapokon élnek itt. „Igenis örülünk, hogy kebabosok vannak a körútjainkon. Szeretünk húsvétkor a szír hentesnél bárányt vásárolni” – fogalmazott, megerősítve: Magyarország megbecsüli az itt élő muszlim közösségét, de nem kívánja, hogy külső hatásra, hirtelen, radikálisan nőjön az arányuk.

Aki nem tudja megvédeni a határait, nem ország

A határvédelem témájában a miniszterelnök arról beszélt, hogy az az ország, amelynek nincsenek határai, vagy nem tudja azokat megvédeni, nem ország. Az EU helyesen döntött, amikor úgy határozott, hogy „ellényegteleníti” a tagállamok közötti határokat. Magyarországnak azonban vannak külső határai is, amelyek megvédését vállalta, ez jogi kötelem volt a schengeni csatlakozáskor - fejtette ki.

A kormányfő kiemelte: nem lehet egyszerre hatályban tartani bizonyos, közös megállapodáson nyugvó szabályokat, és egyúttal azt mondani, hogy a valóságban úgysem lehet érvényesíteni azokat, mert ezzel az EU alapját adó bizalom felmorzsolódása kezdődik meg. Magyarország ragaszkodik a schengeni szabályok betartásához, a baj az, hogy erre most nem képes, ezért döntött a kerítés megépítéséről – mondta, majd hozzátette: nincs garancia arra, hogy ez elég, de mindent meg kell tenni, ami emberileg lehetséges a külső határok megvédéséért.

Nem az életükért futnak, a német életet nézték ki maguknak

„Ezért (...) szoktam ilyen egyértelműséggel (...) fogalmazni, amikor azt mondom: ne gyertek. Azt kérem azoktól, akik Magyarországon keresztül akarnak menni Európába: ne gyertek. Ezt erkölcsi okokból mondom, mert nem tudunk mi, magyarok felelősséget vállalni azért, ami veletek az úton történni fog (...), ha elnyel benneteket a hullámsír” – fejtette ki álláspontját.

Úgy fogalmazott, ezek az emberek nem a biztonságukért futnak, aki ugyanis Törökországig, Görögországig, Macedóniáig, Szerbiáig, Magyarországig vagy Ausztriáig eljutott, biztonságban van. Ezért ennek a kérdésnek semmi köze a biztonsághoz vagy az életéért futó emberért viselendő erkölcsi felelősséghez: ezek az emberek nem az életükért futnak, ők „a német életet nézték ki maguknak” - mondta, közölve, hogy a magyar kormány ezért nem menekültként, hanem bevándorlóként viszonyul hozzájuk.

Emberséges és következetes álláspont

A bevándorlókkal kapcsolatos magyar álláspontot Orbán Viktor úgy összegezte, hogy az egyszerre emberséges és következetes. Megjegyezte, hogy ha ennek terheit magánszemélyek is vállalják – például adományozással –, az nemzetgazdasági szempontból nem árt, de ha csak az államra nehezednek terhek, az gazdasági katasztrófába sodorja az érintett országokat.

Légmentesen zárt déli határok

A nagyköveteknek a témában azt tanácsolta, hogy ne legyenek rugalmatlanok, kioktatók az európai partnerekkel, ehelyett legyenek együttműködőek, barátságosak, rugalmasak, de a magyar álláspontból „észérvek nélkül jottányit se” engedjenek.

Kitért a tömeges bevándorlás kezelése érdekében múlt héten elfogadott, szeptember közepétől hatályos törvénymódosításokra is, amelyekkel kapcsolatban azt mondta: józan ésszel nem lehet azt gondolni, hogy már szeptember 16-án minőségi javulás áll be, a kormány azt várja, hogy lépésről lépésre éri el az eredményeket. Remélhetőleg előáll majd az a helyzet, hogy Magyarország déli határai légmentesen zárnak, de természetesen az arra kijelölt helyeken továbbra is át lehet kelni – mondta Orbán Viktor.

Hol ébrednek régi ösztönök?

Az előadás utáni kérdések között Kovács László volt külügyminiszter felvetésére a miniszterelnök azt mondta: a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció keretében mindenkinek felkínálták a lehetőségét, hogy részt vegyen a döntéshozatalban, ha ezt valaki nem tette meg, bele kell törődnie, hogy elfogadja a döntést.

„Mérhetetlenül gyalázatos játék”, hogy ha Magyarország egy racionális érve nem tetszik, akkor „benyúlnak a zsebükbe, felveszik a fasiszta kártyát”, nekünk pedig védekezni kell – fogalmazott a miniszterelnök a párizsi nagykövet kérdésére. A kormányfő azt is felvetette, hogy a német sajtó milyen alapon beszél arról, hogy „régi ösztönök” élednek fel, amikor ott menekülttáborokat gyújtanak fel.

Kiegyensúlyozottabb magyar-amerikai kapcsolatok

A magyar-amerikai kapcsolatokat illetően – Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet kérdésére – azt mondta, azok most valóban kiegyensúlyozottabbak. A katonai együttműködés eddig is hibátlan volt, és a gazdasági együttműködés is kiemelkedően jó volt, csak „a politikai-ideológiai lába” sántított a kapcsolatoknak. Ma a katonai-biztonsági együttműködés jelentőségét az Egyesült Államok többre értékeli, és nagy amerikai cégek vannak jelen az országban, továbbá Washington rájött arra, hogy az ideológiai és politikai különbségek olyan kifejezése, ahogyan az történik, Magyarországon ellentétes hatást vált ki, mint amit az Egyesült Államok szeretne. Magyarország pedig belátja, hogy nem a nehézségeket jelentő kérdéseket kell előtérbe tolni – tette hozzá Orbán Viktor.