Ezek az emberek segítségre szorulnak

„- Készek nemzetközi bíróságokhoz fordulni az új menekültügyi szabályok miatt, a Fidesz viszont arra kérte a kormányt, hogy minden fórumon védje meg ezeket a törvényeket. Mit kifogásol a Helsinki Bizottság?

- Egyebek mellett azt, hogy a menedékkérelmekről 15 napon belül fognak dönteni, ha a külföldi Szerbia felől érkezik. Ez teljesen ellehetetleníti az érdemi vizsgálatot, hiszen két hét alatt nem lehet tolmácsot találni, orvosi szakvéleményeket beszerezni és információkat gyűjteni a körülményekről. Akit elutasítanak, három napon belül fordulhat a bírósághoz jogorvoslatért, aminek viszont augusztus elsejétől több esetben nem lesz halasztó hatálya, így a kérelmezőt még a bírósági eljárás alatt kitoloncolhatják az országból. Ez akár azt is jelentheti, hogy mire mégis megkapná a védelmet, már megölik. Mostanáig itt várhatta meg a bíróság döntését. Minden ilyen intézkedéssel az embercsempészek járnak jól, a menekültek pedig rosszul. Nekik több pénzbe, szenvedésbe kerül majd az, hogy ne kerüljenek a magyar hatóságok látóterébe, hanem lehetőség szerint észrevétlenül eljuthassanak álmaik országába. Biztos vagyok abban, hogy az augusztusban hatályba lépő szigorítások miatt növekszik most napról napra a menedékkérők száma. A szakmai érveket ebben a dologban abszolút felülírta a politika, ennek a következményeit viszont a szakmai szervezeteknek kell elviselni.

- Az új szabályok sértik az uniós jogot?

- Sok tekintetben nincsenek összhangban azzal. Az ellentmondásoknak a tisztázására az Európai Unió Bírósága a kompetens fórum, ide csak magyar bíróságok tudnak fordulni jogértelmezést kérve. Az is egyértelmű, hogy az új szabályozás több tekintetben sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltakat, például a hatékony jogorvoslat hiánya miatt. Mi magunk azon leszünk, hogy Strasbourgban is képviseljünk menedékkérőket. Ezek persze hosszadalmas eljárások, de biztos vagyok abban, hogy hamarabb is lesznek uniós jelzések. Az Európai Bizottság szoros figyelemmel kíséri ezt az új magyar szabályozást. Meg fogják vizsgálni, hogy ez összhangban áll-e az EU-s joggal és kérdéseket tehetnek fel a kormánynak. Ez a játszma szerintem a múlt heti parlamenti aktussal nem ért véget. A törvénymódosításokkal kapcsolatban például az ombudsman is megfogalmazott kritikát, és adott esetben az Alkotmánybírósághoz is fordulhat.

- Ha életbe lép az új rendszer, mi lesz az emberi jogi szervezetek feladata?

- Nekünk továbbra is jogi segítséget kell adni az ideérkezőknek. Tájékoztatnunk kell a hazai és a nemzetközi közvéleményt arról, mi történik Magyarországon, és hogy ez európai szempontból rossz példa. Tudom, hogy nagyon sok uniós tagállam kíváncsian követi a magyar változásokat.

- Nyilván azt is, hogyan korbácsol indulatokat a kormány.

- Vélhetően. Ami ezen a téren történik, az kezd egyre riasztóbbá válni. Bizonyos körökben célt ér az idegenellenes propaganda, ami tulajdonképpen belpolitikai célokat szolgál és nincs köze ahhoz, hogy ténylegesen hány menedékkérő jön Magyarországra, mi történik az Európai Unióban. A Fidesz egyértelműen átvette, ha tetszik lenyúlta a Jobbik évek óta hangoztatott érveit. Így, ha a Jobbik ebben a kérdésben önálló arculatot akar kialakítani, valószínűleg még szélsőségesebben fog kommunikálni.”