Megszerezte az budapesti olimpiáról szóló teljes hatástanulmányt a Népszabadság. A kockázatokat elemző rész szerint politikai és erős társadalmi konszenzusra lenne szükség; a beruházások egy része a szűk határidők miatt kockázatos; a közösségi közlekedésre pedig legalább 6-700 milliárdot kellene költeni.
A Népszabadság birtokába jutott a budapesti olimpiáról szóló teljes, 1372 oldalas hatástanulmánynak, amelyet eddig nem adott ki sem a kormány, sem a MOB. A lap szerint a kockázatokat elemző részből kiderül: kevés itthon a szakember, illetve megvan a kockázata annak, hogy a költségek alábecsültek, vagy a bevétel lesz kevesebb. Előnyös lenne az is, ha politikai konszenzus lenne az ügyben, de az ellenzéki pártok egy része a rendezés ellen foglalt állást.
Fontosnak tartja a tanulmány a társadalmi támogatottságot. Az eddigi kutatások a készítők szerint bíztatóak, de ennek így is kell maradnia: kockázati tényezőként említik például, hogy a rendezést ellenzők népszavazást kezdeményeznek az ügyről.
A tanulmány a rendezést megreformáló, sokak szerint hazánknak kedvező Agenda 2020 csomag kapcsán elmondja: „az általunk megkérdezett nemzetközi szakértők egyelőre nem várnak radikális változásokat a pályázati folyamatban és a NOB döntéshozóinak preferenciáiban”.
A lap szerint a különböző beruházások egy részét is kockázatosnak találta a tanulmány, annak ellenére, hogy egy részük az olimpiától függetlenül is megépül. Szűkek a határidők, és néhány tervezett megoldáshoz hasonlót magyar cég még nem kivitelezett: ilyen a Dagály uszodakomplexum teteje, a Puskás stadion, a Kvassay-zsiliphez tervezett főstadion, illetve az Etele téri ideiglenes sportcsarnok.
A tervek szerint az olimpiai helyszíneire első sorban gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel lehetne eljutni: lezárnák és gyalogos korzóvá alakítanák a pesti alsó rakpartot. A budapesti tömegközlekedés fejlesztéséhez viszont legalább 600-700, de a magas minőség eléréséhez inkább 1000 milliárd forintnyi beruházásra lenne. A tanulmány szerint összesen 1900 milliárd menne közlekedésfejlesztésre, ennek pedig csak másfél százaléka olyan, amit kizárólag az olimpia miatt építenénk meg.
A közvetlenül az olimpiára szánt összeg 1043 milliárd forint, ennek 62 százaléka az olimpiai- és médiafalu felépítésére menne, és mindössze 25 százaléka a sportlétesítményekre. Mivel a tanulmány szerint azok jó része egyébként is elkészülne, ezért a sportlétesítményekre szánt összegek nagy részét nem számolják a közvetlenül az olimpiára szánt költségvetésbe.
A sportvezető reméli, hogy legutóbbi kitüntetése nem egy életpálya lezárása, hiszen még rengeteg tennivalója akad. Személyes sikerének tartja, hogy Párizsban mindegyik magyar aranyéremért élőben szurkolhatott, és bízik benne, hogy a budapesti olimpia megrendezése nem csak egy álom marad. Interjúnk!
A sztárúszó nem beszélt mellé, elmondta a véleményét Magyarországról.
Milyen közép- és hosszú távú stratégiája van a Magyar Úszó Szövetségnek? Erről és a december 10-én kezdődő világbajnokságról is beszélgettünk Wladár Sándorral, a szervezet elnökével.
Hazánk igyekszik megtartani nagyhatalmi szerepét, a sportirányítás kidolgozta az új koncepcióját.
A szolgálatok közlése szerint a nehéz időszakokban még többen csatlakoznak soraikba. Erre volt példa a vörösiszap-katasztrófa, az ukrajnai háború kitörését követő menekülthullám vagy idén ősszel a dunai árvíz.
A BKK munkatársai profin jártak el, így mindenki biztonságosan kijutott.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
