A lap szerint a különböző beruházások egy részét is kockázatosnak találta a tanulmány, annak ellenére, hogy egy részük az olimpiától függetlenül is megépül. Szűkek a határidők, és néhány tervezett megoldáshoz hasonlót magyar cég még nem kivitelezett: ilyen a Dagály uszodakomplexum teteje, a Puskás stadion, a Kvassay-zsiliphez tervezett főstadion, illetve az Etele téri ideiglenes sportcsarnok.
A tervek szerint az olimpiai helyszíneire első sorban gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel lehetne eljutni: lezárnák és gyalogos korzóvá alakítanák a pesti alsó rakpartot. A budapesti tömegközlekedés fejlesztéséhez viszont legalább 600-700, de a magas minőség eléréséhez inkább 1000 milliárd forintnyi beruházásra lenne. A tanulmány szerint összesen 1900 milliárd menne közlekedésfejlesztésre, ennek pedig csak másfél százaléka olyan, amit kizárólag az olimpia miatt építenénk meg.
A közvetlenül az olimpiára szánt összeg 1043 milliárd forint, ennek 62 százaléka az olimpiai- és médiafalu felépítésére menne, és mindössze 25 százaléka a sportlétesítményekre. Mivel a tanulmány szerint azok jó része egyébként is elkészülne, ezért a sportlétesítményekre szánt összegek nagy részét nem számolják a közvetlenül az olimpiára szánt költségvetésbe.