Bizonyította Orbán Viktor, milyen fából faragták – a többi Netanjahun múlik
Az izraeli miniszterelnök ellen csütörtökön adott ki elfogatóparancsot a Nemzetközi Törvényszék.
„Magyarország szuverenitása nem lehet alku tárgya” – jelentette ki Orbán Viktor Budapesten, az Ötéves a kormány című konferencián. A miniszterelnök ugyanakkor elmondta: miközben bármikor kiáll az országért, határozottan ellenzi, hogy az EU-ból vagy a NATO-ból kilépjen Magyarország.
„Ötévértékelő” beszédet tartott Orbán Viktor miniszterelnök az Ötéves a kormány című budapesti konferencián. Orbán Viktor miniszterelnök beszéde elején az előző felszólalók előadásaiból emelt ki neki tetsző részleteket. Boross Péternek megköszönte, hogy megjegyezte: a múlt megbecsülése és tisztességes felhasználása egy polgári kormány feladata. Matolcsy Györggyel kapcsolatban elmondta: ha tudni akarja, milyen állapotban van a gazdaság, akkor megnézi, „jól néz-e ki” a jegybankelnök. Ez nem egy „ferdeség” a részemről – jegyezte meg Orbán. A miniszterelnök szerint mindenképpen meg kell védeni az adórendszert, mert az a gazdaság alapja.
Fontos pont volt Orbán szerint a devizahitelek forintosítása, abban a pillanatban nem lehetett „gatyázni”. A közmunkával kapcsolatban elmondta: akkor érezte, hogy győzött, amikor egy városban a cigányok munkát, és nem segélyt követeltek egy tüntetésen. Szerinte ezzel lett vége valójában a rendszerváltásnak. Schmidt Mária előadására reagálva a miniszterelnök kifejtette, hogy a külpolitika terén szellemi bátorságra van szükség, hiszen a régi világrend értelmezési sémái használhatatlanná váltak, az újakat viszont „a víz alá nyomják”, ezért észnél kell lenni.
A beszéd lényegi részére rátérve Orbán Viktor 2010-es gazdasági adatokat sorolt fel. Elmondta: 2010 volt a „valósággal való szembenézés éve”, amikor az ország összefogott és kétharmados választási győzelemhez vezette a Fideszt. A miniszterelnök szerint öt éve süllyedő hajó, csőd szélén álló, reményvesztett ország volt Magyarország. Orbán szerint a szocialisták éllovasból sereghajtóvá zülelsztették az országot, de a kormány megbirkózott a lehetetlennek tűnő kihívással, ezért a „magyar fregatt” ma stabil, bár van még mit tenni a fedélzeten.
Meglepő és felemelő átalakuláson ment át az ország 2010 óta, amit a Jóistennek és a magyaroknak kell megköszönni – mondta Orbán, majd kifejtette: a kormányt hála nem illeti, hiszen csak megtette és elvégezte, amit vállalt. Eközben követtek el hibákat is, mint a netadó, de „annyi eszük már van”, hogy ne ragaszkodjanak a hibáikhoz. A továbbiakban is meg fogják hallgatni a magyarok véleményét – összegzett a miniszterelnök, hozzátéve: azért a felelősség elől sem kell elmenekülni, alibi-kormányzást folytatni.
Orbán Viktor ezután tizenöt pontban felsorolta a kormány elmúlt öt évének eredményeit, kihangsúlyozva, hogy a kezdetben szokatlan megoldásokat mára mindenki elismeri, például az IMF, az Európai Bizottság, vagy a hitelminősítők is. Ez is azt bizonyítja Orbán szerint, hogy a magyarokban van kurázsi, van fantázia. Elmondta: az első perctől nyomás alatt volt a kormány a tabuk és a dogmák megdöntése miatt, de a „kommunistáktól és liberálisoktól” eltérően nem meghunyászkodott és alkalmazkodott, és ezt a hozzáállást a választók háromszor is honorálták. A miniszterelnök elmondta: a győzelmek után nyugodt időszakra számított, de csak még hevesebb vagdalkozás kezdődött, amit ő nem bán: „legalább mindenfelé lehet támadni” – utalt egy székely viccre.
„Magyarország szuverenitása nem lehet alku tárgya” – jelentette ki Orbán, hozzátéve: Magyarország a nyugati civilizáció, így az EU és a NATO része. A miniszterelnök kifejtette: bármilyen kérdésben kiáll a magyar érdekekért, de határozottan ellenzi, hogy az EU-ból vagy a NATO-ból kilépjen Magyarország – üzent ezzel az általa vezető ellenzéki erőnek nevezett Jobbiknak. Szerinte ezeket a szervezeteket jobbítani érdekünk, elhagyni nem – viszont emellett jó gazdasági kapcsolatokat kell fenntartani Oroszországgal. Kritikus fontosságú Orbán szerint, hogy egyike legyünk azon országoknak, ahol a kelet-nyugat közötti kereskedelem virágzik.
Orbán a kormányzat egyes tagjait ért kritikákra is reagált. Elmondta: az előző kormányzat becstelennek bizonyult, a Fidesz viszont keményen dolgozik, hogy olyan kormányzatot hozzunk létre, amelyre az emberek büszkék lehetnek, amely „megüti azt az erkölcsi mércét, amit ez a nép megérdemel”. Sok energiát kell fektetni Orbán szerint abba, hogy a bizalom aláásásának kísérleteit elhárítsa a kormány, de emellett bizonyos erkölcsi elveket is meg kell erősíteni. Orbán azt szeretné, ha senki sem élhetne vissza pozíciójával, de a sikeres embereket se támadnák oktalanul, irigységből. „Az irigység kultúrája kommunista örökség” – mondta.
„A valaha volt legjobb kormány akarunk lenni minden magyar embernek” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: a jobboldali-konzervatív közösséget egy szenvedély vezeti, ez pedig a Magyarország iránti szenvedély. Szerinte ennek a közösségnek erkölcsi kérdés az ország sikere.
A jövőről szólva Orbán elmondta, hogy a nagy változások és a romeltakarítás után megkezdődhet a polgári berendezkedés kiépítése. Kijelentette: nem szeretné, ha a kormányzás elvonná a figyelmet az emberek midnennapi életéről, ezért van például a nemzeti konzultáció is. A miniszterelnök szerint a 2016-os költségvetéssel mindenki léphet egyet előre, a cél pedig az, hogy a bérből és fizetésből élőknek legyen kényelmesebb az ország. A távoli cél pedig, hogy az életszínvonal felzárkózzon a nyugatihoz. Konkrét cél a teljes foglalkoztatottság és a bürokrácia leépítése. Orbán végül elmondta: eddig az erő volt a fontos a kormányzásban, mostantól viszont a kormányzás kulcsa a figyelem lesz.