Győzött a forradalom, de új jobboldali média kell – Orbán Viktort Bayer Zsolt kérdezte

„2010 és '14 között csináltunk egy forradalmat és győztünk” – jelentette ki Orbán Viktor, aki Bayer Zsolttal beszélgetett az Echo TV Mélymagyar című műsorában. Azt is leszögezte, „a helyzet jó” és „Magyarország politikai ereje régóta a Fidesz és a KDNP”, a győztes forradalmat követően pedig jelenleg is tart a polgári berendezkedés megvalósítása. A műsorvezető a bethleni konszolidációhoz hasonlította az előző ciklust, de – tette hozzá – „a társadalom egy hálátlan fajta”, amely tisztában van ugyan a folyamatok forradalmi mivoltával, de azt várja, hogy kormány aprópénzre váltsa mindezt.

Orbán úgy látja, az emberek túl sokat várnak tőlük: ha egy lépést tesznek előre, azt kérik számon, miért nem léptek kettőt vagy hármat, miközben –  emlékeztetett – a többi politikai szereplő eddig egyet sem tudott lépni. „A felelőtlenség az ellenzék kiváltsága.” Azt a miniszterelnök is elismerte, hogy nem mindig megy jól a kommunikáció a választókkal. „Önmagukban a kormányzati eredmények nem hoznak támogatást, ezt megtanultuk '98 és 2002 között” – mondta. Mint fogalmazott, időnként elveszítik a hangot, amelyen beszélni tudnak az emberekkel. Ennek egyik oka szerinte, hogy már öt éve kormányoznak, és nem viselkednek mozgalomként, „az elmúlt évben nem végeztük olyan jól és intenzíven, mint ahogy kellett volna” a közösségi, a politikai munkát. „Én is gyakrabban vagyok miniszterelnök, mint pártelnök, holott (...) nemcsak a kormányt kell elvezetni, hanem irányt kell szabni a saját politikai közösségünknek” – fejtette ki.

Orbán Viktor emellett „tájékozódási zavarról” beszélt, aminek okát abban látja, hogy elveszítették egy fontos támaszukat, a médiájuk egy részét, amely segített eligazodni a jobboldaliaknak. A média elvesztését azzal magyarázta, hogy konfliktus alakult ki a kormány és a meghatározó méretű jobboldali média tulajdonosai között. Utóbbiak egyben nagybirtokosok is, márpedig a kabinet úgy döntött, a korábbi nagybirtokrendszerből kis- és közepes birtokrendszert hoz létre – vázolta az okot, amely szerinte e feloldhatatlan konfliktus mögött áll.

A zavar pedig mindaddig fennmarad, amíg a jobboldali világ – a kevés megmaradt mellé – nem hoz létre új írott és elektronikus médiumokat, nem mozdítja meg szellemi tehetségét, pénzét, szervezőképességét annak a nyilvánosságnak a megteremtéséhez, ahonnan ismét mértékadó információkhoz juthatna – fejtette ki. A pártelnök-miniszterelnök jelezte, ez nem lehet a kormány feladata, ezért biztatta híveiket, fektessenek ebbe energiát. Példának hozta, hogy Liszkay Gábor megvette a Napi Gazdaságot. Összegzése szerint a polgári berendezkedésnek fontos mozzanata lesz, hogy „megtudjuk, van-e bennünk annyi erő, hogy létrehozzuk” ezt a nyilvánosságot.

Személyes ügyek nem tolakodhatnak a közösség számára fontos ügyek elé – mondta Orbán Bayer azon kérdésére, hogy túl lehet-e lépni Simicska Lajos 30 év barátság után megfogalmazott ügynökvádján. A válaszból az is kiderült, Orbán Viktor nem tud túllépni a történteken, de együtt kell élnie ezzel.

A kormányfő igazat adott az ellenzéknek abban, hogy az államadósság nő, viszont – hangsúlyozta – a nagyobb ütemben növekvő gazdaságnak köszönhetően az eladósodottság csökken, és ez is nagy eredmény.

A Quaestor-ügy kapcsán kifejtette Orbán, hogy miért nem fognak közpénzt áldozni a károsultak megsegítésére, illetve később, közvetve mégis fognak, de „az már nem akkora igazságtalanság”.

A politikus szerint a bevándorlás legsúlyosabban Magyarországot érinti, súlyosabban, mint akár Olaszországot. Úgy gondolja, a magyarok nem akarnak bevándorlókat látni az országban, a politikusok feladata pedig az, hogy megóvják az embereket az általuk már látható, jövőben bekövetkező kellemetlen hatásoktól. A probléma megoldásához szív is kell, és keresztényi felelősség – fűzte hozzá Orbán Viktor.

A halálbüntetés kapcsán ellentmondást nem tűrően fektette le a miniszterelnök, hogy nincsenek közéleti tabuk, és az európai kultúrában senki nem tilthatja meg, hogy egy témáról vitatkozzunk.