Hatalmasat ment Gyurcsány: love is love, je suis Ukraine, de szerinte a legveszélyesebb ellenfél immár Donald Trump a politikában

A DK elnöke szerint 2025 nem a remény, az áttörés éve, hanem a „balsors balladája” lesz.

A magyar Európa-politika fő célja a nemzeti érdekek képviselete, és ennek érdekében alapvetően a szövetségkötésre kell helyezni a hangsúlyt, de ha szükséges, a konfliktusokat is fel kell vállalni – mondta Navracsics a parlament európai ügyek bizottságának ülésén. Szerinte az EU-ban az a tagállam sikeres, amelyik tudja, mit akar, ezért Magyarországnak is világos jövőképre van szüksége.
Navracsics Tibor leendő külügyminisztert a parlament európai ügyek bizottsága is meghallgatta szerdán. A politikus arról beszélt: a nemzeti érdekek képviseletekor a szövetségkötés a hangsúlyos, de szükség esetén a konfliktusokat is fel kell vállalni. Kiemelte: az Európai Unióban csak az a tagállam lehet sikeres, amely pontosan meghatározza az érdekeit, pontos jövőképe van, és tudja, mit akar. Más országok ezt teszik, és Magyarországnak is erre van szüksége.
Navracsics hangsúlyozta: ki kell jelölni az országnak fontos uniós szakpolitikákat, amelyekben kormánytól függetlenül, konszenzust kialakítva juthatnak előre. Jelenleg a bővítés és a szomszédságpolitika tűnik olyan területnek, amelyben számíthatnak minden párt támogatására.
A szocialista Józsa Isvtán felvetésével, hogy Magyarország elszigetelődött az utóbbi években, Navracsics Tibor nem értett egyet. Úgy vélte, erre bizonyíték a sikeres magyar EU-elnökség is, amelyet az utóbbi évtized legjobb elnökségei között tartanak számon.
Bana Tibor, a bizottság jobbikos alelnöke arról kérdezett, hogy elképzelhető-e hatáskörök visszavétele az uniótól. A miniszterjelölt úgy válaszolt, hogy ha ez felvetődik a magyar parlamentben, akkor képviselni fogja ezt az álláspontot. De ehhez szerződésmódosítás kellene, amelyhez konszenzusra lenne szükség a tagállamok között, és a jelenlegi helyzetben nem tűnik túl valószínűnek, hogy ezt elérhető lenne.
Navracsics Tibor kinevezését külgazdasági és külügyminiszterré végül a bizottság 6 igen szavazattal – 2 tartózkodás és 1 nem ellenében – támogatta.