A német és a dán követséget kérdezte Kishantosról az LMP

Meszerics Tamás, az LMP európai parlamenti listavezetője és Csiba Katalin, a párt EP-képviselőjelöltje az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében emlékeztetett: a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és népfőiskola 15 évvel ezelőtt a német és dán kormányok segítségével és közbenjárásával jött létre. A magyar és a német kormány közötti megállapodás biztosította a gazdaság elindítását, Németország 100 millió forintos támogatást nyújtott hozzá, a népfőiskola pedig dán minta alapján jött létre.

Az LMP a két ország nagykövetségéhez fordult azzal a kérdéssel, hogy mi az álláspontjuk Kishantos most zajló szétverésével kapcsolatban – közölte az ellenzéki párt. Tudatták: Meszerics Tamás és Csiba Katalin levélben fordult Németország és Dánia nagykövetségeihez azután, hogy Kishantoson „jogszerűtlen és agresszív fellépéssel megkezdődött a biogazdaság elpusztítása”.

„A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet döntése szerint a terület azonban a biogazdaságot működtetőktől fideszes oligarchákhoz került át, akik annak ellenére kezdtek hozzá a terület megműveléséhez, hogy jelenleg is zajlanak a peres eljárások a földhasználattal kapcsolatban. A biogazdaságban okozott kár ennek következtében már a 140 millió forintot is eléri” – írták.

A kishantosi gazdaság 452 hektár állami földterületen biogazdálkodást folytatott, a területre szóló bérleti joga pedig tavaly októberben lejárt. A földterület hasznosítását a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet döntése értelmében 8 gazdálkodó, illetve gazdasági társaság kapta. Az állami földpályázaton nyertes új bérlők szombat reggel kezdték beszántani a korábbi bérlő, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. által ősszel és tavasszal elvetett növényeket a Fejér megyei Kishantoson.