Az indoklás szerint a szombatra tervezett rendezvény célja magában hordozza annak a veszélyét, hogy szélsőségesen, kirívóan közösségellenes megnyilvánulást válthat ki. Illetve annak is reális az esélye, hogy a tüntetés alapjogokat sértene.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) megtiltotta a fővárosban szombatra tervezett, úgynevezett anticionista tüntetés megtartását. „A rendezvény célja magában hordozza annak a veszélyét, hogy szélsőségesen, kirívóan közösségellenes megnyilvánulást válthat ki. Reális a veszélye annak, hogy a rendezvény megtartása alapjogokat sértene” – indokolta az intézkedést csütörtökön az MTI érdeklődésére a BRFK.
A rendezvénynek az interneten olvasható meghívója szerint március 8-án lenne a tüntetés. A meghirdetett jelszavak között az első helyen az szerepel, hogy „elég volt a cionista zsidók hazugságaiból!”.
A Mazsihisz már február 26-án közölte a honlapján: „a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége megdöbbenéssel értesült arról, hogy 2014. március 8-ára »Anticionista tüntetés«került meghirdetésre a Főváros szívében”. Ebben a helyzetben „vallási csoport elleni uszítás és holokauszt-tagadás bűntette miatt” feljelentést tettek – közölte akkor a Mazsihisz.
A tragédia körülményeiről a Budapesti Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője, dr. Léránt Krisztián r. alezredes tartott sajtótájékoztatót.
Három aktivista felmászott a Brandenburgi kapura, amelyre transzparenst is kifüggesztettek.
Az akció során 211 embert vontak ellenőrzés alá, és végül 16 személlyel szemben indítottak büntetőeljárást kábítószer-birtoklás miatt.
Izrael minisztere képtelenségnek tartja, hogy New York-ot a 9/11 eseményei után egy muszlim irányítsa.
„Magyarország nem csupán szövetségese, hanem barátja is Izraelnek” – jelentette ki Hankó Balázs Yoav Kisch izraeli oktatási miniszterrel folytatott találkozóján.
A migrációs folyamatok, a Közel-Kelet konfliktusai, a vallási és kulturális identitás kérdései, valamint a digitális tér radikalizáló hatása mind hozzájárult az antiszemitizmus felerősödéséhez.
Az amerikaiak 28 pontos békejavaslata „súlyos aggodalmakat kelt” Európában és Kijevben.
Oroszország Zaporizzsjához próbál közelebb kerülni, tüzérségi és dróntámadásokkal igyekszik nyomást gyakorolni az ukrán katonai parancsnokságra.
