Amennyiben az Európai Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a magyar földtörvény nincs összhangban az uniós joggal, megteszi a szükséges lépéseket.
Elemzi az Európai Bizottság a magyar földtörvényt és amennyiben arra a következtetésre jut, hogy az nincs összhangban az uniós joggal, megteszi a szükséges lépéseket a módosítása érdekében – közölte szerdán az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény. A nemzeti hírügynökség annak nyomán fordult kérdéssel Michel Barnier belpiaci EU-biztos hivatalához, hogy Andrä Rupprechter osztrák földművelésügyi miniszter hétfőn Brüsszelben azt mondta: az Európai Bizottság hivatalos ígéretet tett Ausztriának, hogy megvizsgálja a vitatott új magyar földtörvényt.
A biztos hivatala Chantal Hughes szóvivő nevében szerdán adott írásbeli válaszában megállapította: az EU-jog értelmében az olyan korlátozások, amelyek más EU-országbeli embereknek történő földeladásra vonatkoznak, a tőke szabad mozgásának korlátozását jelentik. A tőke szabad mozgása – az emberek, az árucikkek és a szolgáltatások szabad mozgásával együtt – annak a négy alapszabadságnak az egyike, amelyeken az EU egységes piac nyugszik. Ez a négy szabadság az európai integráció alapelvei közé tartozik az EU megalapítása óta. A tagállamok nem „szemezgethetnek” e szabadságok között, hogy eldöntsék, melyeket alkalmazzák – írta Barnier biztos hivatala, hozzátéve ugyanakkor azt is: „bizonyos esetekben e szabadságok korlátozása elfogadható, ha az arányos, igazolt, és közérdeket szolgál”.
Magyarország – emlékeztetett az Európai Bizottság – átfogó szektorális reform részeként új szabályokat fogadott el a mezőgazdasági föld és az erdő megszerezhetőségét, illetve használatát illetően. Az uniós testület jelenleg elemzi ezeket az új előírásokat, tekintettel arra, hogy a magyar EU-csatlakozáskor kitűzött átmeneti derogáció – a közös uniós szabályok alkalmazása alóli ideiglenes mentesülés – ez év április 30-án lejár.
Az új szabályozás „a tőke szabad mozgásának különböző korlátozásait látszik tartalmazni” – olvasható a bizottsági tájékoztatásban. A brüsszeli bizottság ezért mérlegeli, hogy a korlátozások mögötti különböző indokok és a jogalkotás által követett politikai célok igazolják-e ezeket a korlátozásokat. Azt is ellenőrzik, hogy ezek az intézkedések arányosak-e, és nem mennek-e túl azon, ami szükséges a legitim célkitűzések eléréséhez. Az elemzés kiterjed arra is, hogy érvényesül-e az EU-jog által megkívánt diszkriminációmentesség.
A brüsszeli tájékoztatás szerint különálló kérdésnek számít azoknak a külföldi – főként osztrák – gazdálkodóknak az állítólagos birtokvesztése, akik már használnak Magyarországon mezőgazdasági földet, főként haszonbérleti formában. Az Európai Bizottság ezt a külön kérdést is megvizsgálja. Barnier hivatalának álláspontja szerint „feltéve, hogy az adott szerződések a nemzeti jog értelmében érvényesek, az, ha a földhasználókat kárpótlás nélkül megfosztják beruházásuk értékétől, aggályokat vet fel az EU-joggal – különösképpen a tőke szabad mozgásának elvével és a vállalkozás szabadságával – való összeegyeztethetőséget illetően”.
Mindeközben pedig a baloldali sajtó mélyen hallgat a Tisza Párt megszorítócsomagjáról. Itt vannak a keddi nap legolvasottabb hírei!
„A demokrácia azt jelentené, hogy tiszteletben tartjuk a Magyarországon megválasztott kormányt.”
Durvul a legújabb EU-s korrupciós botrány.
Kaja Kallas sem bírt magával.
„A karbonárazás a leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb módja a kibocsátások csökkentésének és a zöldberuházások ösztönzésének” – érvelt a tiszás Kulja András.
Az Európai Központi Bank elutasította a hitel biztosítását, és az EU-tagállamok sem vállalják a kockázatot, ami Von der Leyen és Zelenszkij terveit is keresztülhúzza.
A legfelsőbb tiszás köröktől származó információk szerint a Tisza csak egyes körzetekben rúg labdába.
Diákok ezrei készülnek országos iskolai sztrájkra és utcai tüntetésekre. Szerintük a sorkatonaság nem a biztonságról, hanem a nagyhatalmi érdekekről szól.
