Kiderült a tanulmányból: így zárkózhat fel Budapest egy fontos ágazatban Bécshez
Bécsben hatezernél is több konferenciát rendeznek egy évben, míg hazánk fővárosában nyolcszázat sem. Mit tud Bécs, miben fejlődhet Budapest? Utánajártunk.
A fiatalokat meg kell tanítani a tudatos médiahasználatra, hogy a jövő tudatos felnőttjeivé váljanak, és védve legyenek a káros tartalmaktól – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke szerdán Balatonalmádiban, „A média hatása a gyermekekre és a fiatalokra” című nemzetközi konferencián.
Karas Monika a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és az NMHH közös rendezvényén hangsúlyozta: a hatóság éppúgy kiveszi a részét a gyermekek védelméből, mint azok, akik számára fontos a felnövekvő generációk megóvása. Szólt a káros internetes tartalmak bejelentésére szolgáló Internet Hotline oldalról, valamint az októberben megnyíló, a médiaértést oktató központról, amely általános és középiskolás diákok fejlesztését szolgálja majd.
A fiatalok átlagosan tíz és fél éves korukban kezdik önállóan használni az internetet – mondta Ságvári Bence, az Ithaka Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, aki annak a kutatásnak az eredményeiről számolt be, amelyet a gyermekmentő szolgálat felkérésére készítettek a fiatalok médiahasználatáról óvodások, általános, valamint középiskolások körében.
Ebből kiderült az is, hogy a fiatalok kilencven százalékának otthonában van számítógép. A megkérdezettek mintegy fele sosem beszélget a szüleivel arról, mire használja az internetet, ugyanakkor sokan válaszolták azt, hogy találkoztak már pedofil tartalommal. A gyerekek válaszaiból az is kiderült, hogy könnyen kikerülik a szűrőprogramokat vagy az internetet korlátozó technológiákat.
Antalóczy Tímea szociológus a kutatás eredményeiből azt emelte ki, hogy a fiatalok hat százaléka nem használ médiát, míg a hátrányos helyzetű fiatalok gyakran tévéfüggővé válnak.
Kósa Éva, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára elmondta, hogy egyre fiatalabb korra tolódik az internethasználat kezdete, időtartama pedig évről évre nő. A szülőknek egyre kevesebb tudásuk van azokról az eszközökről és tartalmakról, amelyeket gyermekeik használnak. A kultúra a mai fiatalok körében sokkal inkább a kortársak közvetítésével terjed, kevésbé a felnőttek hatására, és ezáltal a tekintélytisztelet is visszaszorult.