Garamvölgyi László kitért arra, hogy hasonló idegenkedés a nyugati világban is megjelent, annak ellenére, hogy több európai állam korábban gyarmattartó volt, így az ottani lakosság akár már évszázadok óta ismerheti az idegen kultúrákat, megszokhatta a külföldiek jelenlétét. Hozzátette: a 20. század végén egyébként is megfigyelhető egy spontán, „újkori népvándorlás” a világban, amit tetézett a szocialista blokk összeomlása, továbbá Magyarországot sem kerülte el a 2011-es „arab tavasz” következtében megindult migráció.
Jelezte, a bűnmegelőzési tanács ezzel kapcsolatban két fontos területre koncentrál. Erőteljes kommunikációval meg kell ismertetni a lakossággal az idegen kultúrák lényegét, további cél a tévhitek eloszlatása, a hamis információk cáfolása, illetve a BÁH integrációs programjainak elősegítése. Fontos, hogy megelőzzék az esetleges bűncselekményeket a konfliktusok mediatív kezelésével.
Garamvölgyi László közölte azt is: a tanács még idén reprezentatív közvélemény-kutatást kezdeményez, hogy minél szélesebb körben ismerjék meg az állampolgárok véleményét, majd az így összegyűjtött javaslatokat beépítik a nemzeti bűnmegelőzési stratégiába. Kitért arra is, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács azt tapasztalja, hogy mostanság sokkal toleránsabbak az állampolgárok a külföldiekkel szemben, ami annak is köszönhető, hogy az érintett településeken, Debrecenben, Bicskén, Vámosszabadin, Balassagyarmaton, illetve Nagyfán a külföldiek jelenléte nem okozta a közbiztonság romlását, továbbá a külföldiek igyekeznek beilleszkedni.